Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

Vadászati ügyekben. 59 Z. Zsigmond sem fizetett valamely rendkivüli járulékot és nem is vállalt el ilyen rendkívüli kötelezettséget. Ekkép egyáltalán nincs a panaszló hitközségnél olyan rendkívüli járulék, mely a törvény 25. §-ának c) pontja alá esnék; és merőben ellenkezik a torvény czélzatával az a követelés, hogy a hitközségből kilépett egyénre olyan hitközségi teher rovassák, amellyel nem rovatnék meg akkor sem, ha ki nem lépett volna. Ezek szerint a panasz mind a két irányban alaptalan. Z. Zsigmondnak időközben történt halála következtében az eljárás folyamán az a kérdés is, hogy a közigazgatási bizottság határozatának meg nem támadott része szerint öt évig fizetni kötelezett évi 120 korona rendes egyházi adó fizetésének kötelezettsége megszünt-e Z. Zsigmond halálával? Ebben a kérdésben is tehát dönteni kellett. Az 1895. évi XLTII. törvényczikk 25. §-ának a) pontja az öt évre esedékes rendes egyházi járulékok fizetése iránt rendelkezik. Tehát a tartozás megtartja időszakonkint esedékessé váló rendes egyházi járulék jellegét. Ebből pedig az következik, hogy valamint a hitközségi tagnak halála megszünteti a halála után esedékessé váló egyházi tartozások fizetését: ugyanakkép hat a halál a hitközségből kilépett egyén ilyen kötelezettségének megszüntetésére is. Ennek megfelelően kellett tehát az ítéletben rendelkezni. Kb. 2634/900. K. sz. 1. A, vallásfelekezetből kilépett és más bevett vagy törvényesen elismert vallásfelekezethez nem csatlakozott egyéneket az 1895:XLIII. törvényczikk 25. §-ának b) pontja szerint terhelő iskolai évi járulék nem lehet nagyobb, mint a mily összeget a kilépők a vallásfelekezethez tartozásuk utolsó évében fizettek. 2. Abban az esetben, ha az illető vallásfelekezet az egyházi és iskolai járulékot együttesen veti ki, e kétféle járulék elkülönítésére nézve a helyes kulcsot az az arány adja, amely arányban a hivek járuléka az iskola czéljára fordíttatott. (7488/909. K. sz- (Gr. XVII. 42. 1.) A gabelladijra vonatk. lásd Kb. 3518/908. (Gr. XVI. 32. 1.) Vadászati ügyekben. 1898 : XIX. t.-cz. 60. A volt úrbéresek osztatlan tulajdonában levő közösen használt eldőterületeken gyakorolható vadászati jog feltétlenül bérbe adandó; házi kezelésnek nincs helye. (Közigazgatási biróság 1910 aug. 16. 5496/910. K. sz.) 61. Kiskorú által kötött vadászati bérleti szerződéstől a jóváhagyás pusztán a kiskorúság okából meg nem tagadható. Kb.: Igaz, hogy a panaszos kiskorú volt akkor, amidőn T.