Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

52 A m. kir. közigazgatási biróság közigazg. osztályának határozatai. kiszolgáltatni s azután a kifizetett összeg megtéritését, ha törvény­szabta kötelezettségeinek a pénztárral szemben eleget tett és igy az 1902. évi XIV. törvényczikk 24. §-ában megjelölt eset nem fo­rog fenn, a pénztártól igényelheti. Gazdasági (külső) cselédek bal­eseti betegségeinél tehát két Jogviszony áll fenn. Az egyik a kórház és a gazda között a gyógydij kiegyenlitése, a másik a gazda és a pénztár között a gazda által a kórháznak megfizetett gyógydijnak a pénztár által leendő megtérítése tekintetében. Az első jogviszony tekintetében felmerülő vitás,-kérdésekben az 1898. évi XXI. tör­vényczikk 13. §-a értelmében eljárásnak van helye a magyar ki­rályi közigazgatási biróság előtt. A másik jogviszonynál keletkező vitás kérdések elbirálása ellenben az 1900. évi XVI. törvényczikk 15. §-ának utolsó bekezdése szerint a királyi biróságok, vagyis a rendes biróság hatáskörébe tartozik. Az 1900. évi XVI. törvény­czik 13. és 14. §-ai értelmében a gazda a kórházi ápolási költsé­geket 30 napon tul is, felgyógyulásig tartozik kifizetni, mi az idé­zett szakaszok szövegén kivül teljes biztossággal megállapitható a törvény indokolásából, mely szerint baleseteknél a gyógykezelés összes költségeinek fedezése a segélyezés első módja. A gazda által felhozott az a körülmény, hogy a cseléd balesetét állítólag önhibá­ja okozta, ennek az ügynek elbirálásáná teljesen közönyös, mert az 1900. évi XVI. törvényczikk 11. §-ának a) pontja értelmében csak a szándékosság mozzanata mentesiti a pénztárt s ez alapon a gazdát a baleseti segélyezés kiszolgáltatása alól. Az előadottak alapján K. Lajos cselédtartó gazdát kötelezni kellett O. Mihály volt gazdasági külső cselédje után baleseti betegségből kifolyólag fel­merült teljes gyógydij megfizetésére. Ez az Ítélet azonban nem ké­pezi akadályát annak, hogy a marasztalt gazda a kórháznak ál­tala kifizetendő gyógydij megtéritését az országos gazdasági mun­kás- és cselédpénztártól igényelhesse. (Kb. 7183/910. K. sz.) V. ö.: Kb. 3335/910. (Gr. XVII. 36. 1.) Kb. 10. sz. K. döntvénye (Gr. I. 683. 1-, Gr. V. ÍÍO. 1. és Gl. X. 412. 1.) A munkásbiztositó pénztár igényjogosult tagjáért a kórházi ápolási költségeket 28 napra terjedőleg abban az esetben is köteles viselni, ha a tag betegségét szándékosan okozta. (Kb. 1861/1910. K. sz.) 1907 : XIX. t.-cz. 44. Az 1907 :XIX. t.éc. 1. §-ának 2. pontja szerint a vállalkozássze­rűen űzött kereseti foglalkozásoknál alkalmazottakra is kiterjed a be­tegség esetére való biztosítási kötelezettség. Minthogy a mozgófénykép­szinházak üzeme ily vállalkozásszerűen űzött kereseti forrás, ennélfogva az ott alkalmazottak betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá esnek. (A K. M. 1911. évi 37,238. számú határozata.)

Next

/
Thumbnails
Contents