Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

KÖzégészségi ügyekben. 53 45. A betegség esetére való biztosítási kötelezettség oly egyletnek vagy társulatnak alkalmazottjaira is kiterjed, amelynek nem valamely üzleti érdek kielégítése a czélja. Főiskolai otthon alkalmazottjai betegség esetére biztosításra kötelezettek. Az 1907: XIX. t.-cz. 1. §-ának 16. pontja megszorítás nélkül rendeli, hogy az egyletek és társulatok alkalmazottai betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá esnek s igy az a biztosítási kötelezettség oly egyletnek vagy társulatnak alkalmazottaira is kiterjed, amelynek nem valamely üzleti érdek kielégítése a czélja. Noha a föntebb idézett t.-cz., főleg az ipari és kereskedelmi alkalmazottak biztosítását szabályozza, mégis más foglalkozási ágak alkalmazottainak biztosításáról is gondoskodik. Nyilvánvaló ebből is, hogy teljesen téves :a vádlott abbeli védekezése, mely szerint a szóban levő törvény pusztán csak vagyoni jellegű egyesületek alkalmazottait vonja a biztosítási kötelezettség körébe s tény. hogy a társadalmi s közművelődési egyletek alkalmazottai sem vonhatók el a biztosítási kötelezettség köréből. Mindezekből világos tehát, hogy vádlott, mint a ..Főiskolai Otthon" képviselője ezen egylet alkalmazottait a kerületi pénztárnál bejelenteni tartozott volna. Ennek a kötelességének elmulasztása miatt azonban büntetés azért nem mutatkozik kiszabandónak, mert az inari és munkásbiztositási jogban és viszonyban járatlan vádlott a közönséges gondosság kifejtése mellett is abban a jóhiszemű meggyőződésben lehetett, hogy a szóban levő törvény, mely cziméből következtetve, az inari és kereskedelmi alkalmazottak biztosítását szabályozza, a „Főiskolai Otthon" alkalmazottaira nem von átkozik. Természetszerűleg ez a fölmentés nem mentesiti a „Főiskolai Otthon"-t az alkalmazottak után esedékes iárulékok megfizetésének kötelezettsége alól. (K. M. 47447/911. VI. sz. határozata.) 46. Az ügyvédi kamarák alkalmazottai betegség esetére való biztosítási kötelezettség alá esnek, kivéve, ha az 1907 : XIX. t.-c. 10. §-a értelmében a reájuk nézve érvényben álló szolgálati rendtartás szerint betegség esetén illetményeik részükre a betegség kezdetétől számítva legalább hiisz héten át kijárnak. Az 1907: XIX. t.-cz, a biztositási kötelezettséget az ipari és kereskedelmi foglalkozásokon kivül más. nem ipari természetű foglalkozásokra, illetve azoknál alkalmazottakra is kiterjeszti. Ilyenek az állami, törvényhatósági , községi és közalapítványi hivataloknál (1. §• 14. pont), egyleteknél, társulatoknál, ipartestületeknél és biztosító pénztáraknál (1. §. 16. pont), úgyszintén a közintézeteknél (1. §. 13. pont) alkalmazottak,