Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)
Szerződőképesség. '249 jogügylet felől és arról, hogy eladott ingatlanát az alperesek bírják, — ugyanakkor tudomást is szerzett és e tudomása daczára a szerződés érvénytelenítése végett több mint egy évtizeden át mi jogi lépést sem tett és nem is állította, hogy vélt jogának bírói érvényesítésében akadályozva volt volna; — tekintve továbbá, hogy az alperesek tagadásával szemben a felperes bizonyítani meg sem kísérelte azt a kereseti állítását, miként az alpereseket a kereseti ingatlan birtokának visszabocsátására önjogosultságának elérte után azonnal, avagy későbben bár — felszólította volna s ilyképen a vele egy községben lakó alpereseknek a B) alatti szerződésen alapuló birtoka ellen önjogosultságának elérte után majd 12 évet kitevő hosszú idő alatt fel nem lépett, az alperesek által kifizetett vételárt vissza nem kínálta, sem bírói letétbe nem helyezte; hanem eltűrte azt, hogy az alperesek a vétel tárgyát sajátjukként birják: a kir. Ítélőtábla a felperesnek e tudatos magatartásából vont okszerű következtetéssel megállapíthatónak találta azt, hogy a felperes a kereseti ingatlanának az arra elrendelve volt birói árverés következményeinek elhárítása czéljából az ő érdekében kiskorúsága alatt szabálytalanul történt eladásához, tehát az általa e perben megtámadott jogügylethez önjogosultságában hozzájárult annak joghatályát hallgatóan elismerte. Minthogy ekként a felperes telekkönyvi tulajdonos, e saját jogi tényével szemben az alperesektől a birtokba visszabocsátást követelni jogosítva nincs, keresete tehát alaptalan: ennélfogva az elsőbiróság ítéletének megváltoztatásával a keresetet feltétlenül elutasítani kellett. A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A másodbiróság ítéletét a Curia indokolásánál fogva és azért hagyta helyben, mert felperes teljeskoruvá váltakor tudomást szerezvén arról, hogy a kereseti ingatlanokból édesanyja után örökölt jutalékát az arra illetéktelen M. M. az alpereseknek eladta, ugyanakkor bizonyára tudomást szerzett arról is, hogy — a mint ez a telekjegyzőkönyvnek a C) alatti kivonattal igazolt akkori állásából kitűnik — a K. D.-féle követelés, melynek behajtása czéljából már az árverés is elrendeltetett, az ő jutalékát is terhelte. Okszerüleg következtethető tehát, hogy felperes ennek tudatában és nem a jutaléka perenkivül visszaszerzésének reményében várt teljeskoruságának elérte után 12 évig keresetének benyújtásával. Ebből pedig helyesen vonta le a másodbiróság azt a következtetést, hogy felperes az adásvételi ügyletet önjogosultságának elérte után hallgatólagosan a maga részéről is helybenhagyta (1911. április 26-án 1572. sz.)