Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

248 Kötelmi jog. Minthogy pedig a •/. alatti nyugtában foglalt kijelentés a felperes törvényes képviselőjének és az illetékes gyámhatóság jóváhagyása nélkül tétetett, nyilvánvaló, hogy a kérdéses kijelentés és az abban foglalt joglemondás a felperessel szemben hatálylyal nem bir, a miből következik, hogy a felperes kereshetőségi jog hiányából, illetve abból az okból, hogy ő a •/. alatti nyugtában foglalt lemondó nyilatkozatot tette, keresetével el p.em utasitható. (1911. november 30-án 4688. P. sz.) Lásd az ö. D. V. 2—é. és 391—394. lapján összeállított joggyakorlatot. 340. Ha a kiskorú az ő nevében érvénytelenül történt eladást később nagykorúságában hallgatólagosan jóváhagyja, ezt többé meg nem támadhatja. A kassai kir. Ítélőtábla: Való ugyan, hogy M. B. a B) alatti szerződés megkötésénél az akkor még kiskorú felperes képviseletében gyámi minőségben eljárni jogositva nem volt; mert az 1877. XX. t.-cz. 66. §-a szerint a gyámság csak gyámhatósági intézkedés alapján gyakorolható, már pedig M. B. az e törvényczikk 70. és 71. §§-aiban előirt módon a felperes gyámjául megerösitve, illetve kirendelve nem lévén, annak képviseletében az 1877: XX. t.-cz. 67. §-a értelmében joghatályosan el sem járhatott; való továbbá az is, hogy miután az emiitett törvényczikk 113. §-a szerint a gyámhatóság jóváhagyása csakis a gyám vagy gondnok eljárására vonatkozhatik, maga a gyámhatóság azonban a .gyámolt képviseletében szerződő fél gyanánt fellépni nem jogosult, a B) alatti szerződésnek a gyámhatóság által a gyámmal nem birt felperes részéről történt jóváhagyása joghatályosnak nem tekinthető, még azért sem: mert a jóváhagyás 1896. november 28-án, tehát akkor történt, a mikor a gyámhatóság a már önjoguvá vált felperes felett gyámhatóságot gyakorolni jogositva nem volt, miután a gyámolt képviseletében kötött, de a gyámság törvényes tartama alatt gyámhatóságilag jóvá nem hagyott jogügylet megerősítése kérdésében a határozás, a gyámhatóság alól felszabadult félnek a legszemélyesebb jogát képezi, — s habár ez okokból kétségtelen az, hogy a B) alatti szerződésnek a ténye egymagában az alperesek tulajdonának és ebből folyóan a kereseti ingatlanok birtokának jogszerű megszerzésére törvényes alapot nem képezhet; mindazonáltal — tekintve, hogy a felperes a megtámadott jogügylet létrejöttét (1896. július 2.) követően alig néhány hónap után (1896. november 23.) történt férjhezmenetele folytán az 1874: XXIII. t.-cz. 2. §-ához képest önjcgu lett és kereseti előadása szerint a