Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)
212 Dologi jog. nélkül fizethette le az 1909. októberi negyed elején esedékessé vált negyedévi bérösszeget 1909. évi október hó 4. napján, annál is inkább, mert „Az évnegyed elején" kifejezés nem jelenti azt, hogy az évnegyed eisŐ napján, mert ha a feleknek ilyen szoros időmeghatározás leit volna az akaratuk, akkor a fizetés határnapját naptárszerü pontossággal jelölték volna meg és nem használtak volna olyan kifejezést, a mely a közönséges szóhasználat szerint több napos határidőt jelent Ezt az értelmezést adja a kir. Curia 1726/ 1899. számú Ítéletében „a hó első napjaiban" kifejezésnek is, kimondván, hogy alatta a kereskedelmi áruüzleti szokásban, a hó 1—-10-ig bezáróan terjedő időtartamot kell érteni. Ilyen körülmények közt az alperesek jogelőde nem volt jogi következésekkel járó késedelemben, a mikor az 1909. októberi negyed elején esedékessé vált haszonbérrészlet 1909. október 4-én juttatta a felpereshez és nem szegte meg a szerződést azzal sem, hogy a fizetést posta utján eszközölte, mert ez általánosan elfogadott fizetési mód, a szerződés pedig nem szabja meg azt, hogy a fizetést személyesen, vagy megbízott utján, kizáróan az uradalmi pénztár helyiségében kell teljesíteni, arról nem is szólva, hogy a felperes a posta utján fizetés ellen közel 7 éven át soha kifogást nem tett. (1910. május 11-én 1911. G. 65. sz.) Hasonló C. 9539/98. (Gr. VIII. 842 e.) A hitbizományi birtokos által kötött bérlti szerződéseket az ezen birtokos halála után a hitbizományi elnyerő uj birtokos a szerződési időre való tekintet nélkül felmondhatia. C. 1623/85. (Gr. VIII. 843 e.). SEoIgíiliii&k. (Terv. 686—784. §.) 318. Ha a szolgáló telek uj vevője tudatja az uralgó telek tulajdonosával, hogy birtokát vassodronynyal fogja körülkeríteni, mi az átjárás szolgalmának gyakorlását lehetetlenné teszi és az uralgó telek tulajdonosa azt feleli: csak tegye: ezzel szolgalmi jogáról lemondottnak tekintendő, (fiumei eset.) A kir. Curia: Mindkét alsóbáróság ítéletét megváltoztatja s a felperest keresetével elutasítja. Indokok: Néh. B. I. 1901 decz. 1-én halt meg, hagyatékát a kir. törvényszék 1902 szept. 27-én az örökösöknek, köztük a felperes P. I.-nak már át is adta volt akkor, amikor a felperes 1906 nov. 8-án a jelen pert megindította, még pedig B. I. mint élő személy ellen. Az utóbbinak a kereset kézbesíthető nem lévén, a törvényszék a hagyaték képviseletére ügygondnokot rendelt ugyan ki, ezzel azonban az alperes idézése szabályszerű nem lesz; mert akkor a hagyaték már átadva lévén, nem hagyatékot, hanem az örökösöket személyesen kellett volna perbeidézni. Ezek szerint az idézett polgári perrendtartás 339. §-ának 1. pontjában emiitett semmiség esete forog fenn.