Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

202 Dologi jog. res terület a volt úrbéresek és kivételesek illetményei fejében ki nem adatott, hanem a felperes volt földesuraságot megillető vásárjog gyakorlására szolgáló vásártérül a volt földesuraságnak megmaradt birtokából hasittatott ki és mint ilyen a földesúri birtokok közé vétetett fel, de a telekkönyvi helyszínelésből kihagyatott: ugyanazért a peres területre nézve felperes tulajdonjogát az itt felhozott okokból a Guria is megitélte. A másodbiróság ítéletének a felperes tulajdonjoga korlátozására vonatkozó rendelkezését a Curia — az Ítélet e részbeni megváltoztatásával — azért mellőte, mert a felperest, mint a vásárjog tulajdonosát egyedül az a kötelezettség terheli, hogy a vásár megtartására szolgáló alkalmas területről gondoskodjék, attól azonban, hogy az e czélra általa kijelölt területet a viszonyok változása esetén az illetékes közigazgatási hatóság hozzájárulásával más helyre áthelyezhesse, el nem zárható. Már pedig tulajdonjogának a másodbiróság Ítélete szerinti korlátozása felperest most érintett jogától végleg elzárná. (5687/1910. sz.) 310. A volt úrbéresek összeségét illetett italmérési jog után járó regálekártalanitási összeg nem a politikai községet, hanem a volt úrbéresek egyetemét illeti ugyan, azonban az ennek javára szóló kötményezett kötvények a politikai községnek adandók ki. Felperesek arra alapitják keresetüket, hogy a megjelölt ingatlanok, követelések és értékpapírok az n—i volt úrbéresek összességének osztatlan közös tulajdonai. Minthogy felperesek a C) alatti szerint n—i volt úrbéri birtokosok és kereseti igényeiket nem a maguk javára, hanem az n—i volt úrbéresek egyeteme részére érvényesitik, erre pedig bármely volt úrbérest, mint az osztatlan közös úrbéri vagyontárgyakhoz szintén jogosult felet a kereseti jog mgilleti, az alperesnek a kereseti jog ellen emelt kifogása elvetendő volt. Az 1853 márcz. 2-án kelt 51. számú úrbéri nyiltparancs 4. §-a s az 1871: LIIL t.-cz. 3. §-a értlmében az úrbéri jobbágy- és zsellértelkekkel a volt telkes jobbágyok és volt úrbéri zsellérek tulajdonává válnak a már törvényesen elkülönített vagy jövőben törvényes uton elkülönítendő legelők és azon erdők, amelyek nekik nrbéri faizás fejében úrbéri jobbágy- és zsellértelkeik után illetménykép kiadattak vagy kiadatni fognak. Már pedig az n—i úrbéri rendezési és tagositási perben létrejött bírói egyezség szerint a volt telkes jobbágyoknak és volt úrbéri zselléreknek legelő és erdőilletményeik úrbéri jobbágy- és úrbéri zsellértelkeik után adattak ki, amint ez az uj állapotot feltüntető földkönyvböl is kitűnik. Ezekből az is megállapítható, hogy erdő- és legelő-illetményekben a lelkész, tanító és községi jegyző is részesültek, bizonyos területek pedig közös használatra adattak ki, ellenben az alperes