Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

184 Öröklési jog. egyezséget az oldalrokonok meg nem támadhatják. (Curia 1911 febr. 28. 4611/910. sz. a. í. p. t.) A hagyatékra, mint egységes egészre kötött osztályegyezség, ha ahhoz nem valamennyi érdekeit járult, az abban résztvevőkre is, tehát egészben érvénytelen. (C. 1910. szeptember 28. 2434/910. sz. I. p. t. Az osztályegyezség az 1729: XXXVI. t.-cz. értelmében tévedés alapján megtámadható, s a tévedést az azt állító fél tartozik bizonyítani. C. 7832/28. (Gr. VII. 670. 1.) Hasonló C. 558/96. (Gr. VII. 671. 1.) és C. 3793/901. (Gr. VII. 672. 1.). Az a végrendeleti örökös, ki az egyezséghez az ellenfél jogi képviselője és a közjegyző által támogatott azon tévedés alapján járult, hogy a túlélő anyát az apai ági vagyonban is kötelesrész illeti, ez alapon az egyezség érvényét megtámadhatja. (C. 1909. nov. 17. 3194/909. sz. a. VIII. p. t.) Az osztályos egyezség megtámadható, ha abban résztvevők valamelyike a hagyatéki vagyon jogi természete (ági, szerzeményi vagyon) iránt tévedésben volt. G. 558/96. (Gr. VII. 671. 1.). Az örökösödési eljárás során tett nyilatkozatok, amennyiben az örökösök közt egyezség részben sem jön létre, nem egyebek; mint az egyezség megkísérlése czéljából az örökösök által egymásnak tett ajánlatok, amelyek el nem fogadtatván, kötelezettséget meg nem állapítanak- (C. 1910. május. 3. 995/910. sz. a. I. p. t.). 292. Ha az örökhagyó özvegye és lemenő örökösei a hagyatéki tárgyaláson a hagyatéknak osztatlan közösségben, egyenlő arányban és az özivegyi joggal terhelten a lemenő örökösök részére leendő átadását kérik, anélkül, hogy a közszerzeményről emlités történt volna: az örökösök nincsenek elzárva attól, hogy általánosságban tett nyilatkozatuk mellett az özvegyi jog korlátozását kérhessék, viszont az arra vonatkozó kifejezett lemondás hiányában az özvegynek is feléled a közszerezményi igény érvényesítéséhez való joga azon esetben, ha ellene az örökösök az özvegyi jog korlátozását kérik. A szegedi kir. tábla: A kölcsönösség és viszonosság alapján tett nyilatkozat mellett a vélelem az, hogy az özvegy, az örökösök mindegyik az ő törvényes gyermeke lévén, gyermekei irányában közszerzeményi igényét az egész hagyatékra kiterjedő özvegyi jog átengedése ellenében, ennél az oknál fogva és addig nem kivánta és kívánja érvényesíteni, amig az örökösök az özvegyi jog korlátozását birói uton nem szorgalmazzák. Ezekből következik, hogy amikép az örökösök nincsenek elzárva attól, hogy általánosságban tett nyilatkozatuk mellett az özvegyi jog korlátozását kérhessék, viszont az arra vonatkozó kifejezett lemondás hiányában az özvegynek is feléled a közszerzeményi igény érvényesítéséhez való joga, azon esetben, ha ellene az örökösök az özvegyi jog korlátozását kérik. Annak megjegyzése mellett, hogy a közszerzeményi igény érvényesítéséhez való jog nem olyan megoszthatatlanul egységes jog, hogy mindegyik örökös ellen külön-külön is érvényesíthető nem volna, az elsőbiróság Ítéletének a felperest közszerzeményi igényének érvényesítése iránt indított keresetével elutasító ren-