Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 18. 1911 (Budapest, 1911)

Házassági törvény. 113 meg nem felelő fukar módon látja el: a házasság a házasági törvény 80. §-ának a) pontja alapján felbontandó. A felperesi tanuk előadták, hogy a felperes az alperestől való különválását közvetlenül megelőző időben folytonosan panaszkodott előttük, hogy házasélete nem boldog, hogy neje a házastársi tartozást nem teljesiti, abban a törekvésében, hogy meg egy gyermeke szülessék, nem támogatja, ezekre nézve házastársi kötelességei teljesítését megtagadja; a tanuk a felperesnek azon időben általuk észlelt beteges kinézését s ideges állapotát a panaszlott körülményekkel okozati összefüggésben állónak találták. D. és. B. bizonyítják, hogy az alperes előttük és harmadik személyek előtt olyan kijelentéseket tett, hogy inkább a Dunába ugrik, vagy leugrik a negyedik emeletről, semhogy még egy gyermeke legyen, ezekből a gyermek születésétől való idegenkedése tűnik ki. Ezek alapján a kir. Guria bizonyítottnak fogadta el felperes azon állítását, hogy alperes a felperessel szemben a házastársi tartozás teljesítését megtagadta. Minthogy pedig a házasság egyik főczélját s erkölcsi alapját a nemi életszükségletek kielégítése, a család fentartása s gyermekek nemzése képezi, az alperes pedig a felperest ezen czélok elérésében akadályozta, megállapítható, hogy az alperes ezen viselkedésével a házastársi kötelességeket szándékosan súlyosan megsértette. Ezenkívül bizonyítva van, hogy az alperes a háztartás vezetésében a felperes sérelmére a takarékosságon túlmenő fukarságot tanúsított. Annak daczára, hogy felperes majdnem egész flze- tését s keresetét neki átadta, a felperest erős szellemi és testi munkálkodásának, társadalmi és vagyoni helyzetének meg nem felelő szűkös ellátásban részesítette, étkezéskor a hálószobában territtetett, holott volt ebédlő, a lakást télen át nem füttette eléggé ugy, hogy a felperes reggel tanulmányait felöltőben pokróczba takarózva végezte. B. T. szakácsnő vallja, hogy étkezés után sokszor a vendéglőből hozott élteit a felperes részére. K. J. tisztiszolga vallomása szerint az alperes ezen viselkedését a különválást közvetlenül megelőző időben is folytatta, bár az ellen a felperes nyomatékosan felszólalt, ami azonban eredményre nem vezetett Ezek mellett az alperes kis leányát is elhanyagolta, társadalmi állásának megfelelő ruházattal, élelemmel el nem látta s a gyermeket a cselédszobába internálta. f Alperesnek most vázolt tényei is megállapítják az ő terhére a házastársi kötelességek szándékos súlyos megsértését. Ezek az áldatlan körülmények s a házassági viszony feldulása idézték elő azt, hogy a peres felek közös megegyezéssel az életközösséget megszüntették s a wieni cs. k. törvényszék határozatával a feleknek ágy- és asztaltól való különválását megDöntvénytár 1911. g