Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

Közegészségi ügyekben 33 legfeljebb 5 év gyanánt vehető számításba. (A P. M. 1909. évi 51.187. sz. a. kelt határozata.) 31. Az állami alkalmazottaknak, azok özvegyeinek és árváinak, ha külföldre engedély nélkül költöznek el, nyugdij, illetve ellátási illetményei beszüntetendők ugyan, de ehhez igényüket el nem vesztik. Ha az engedélyt kieszközlik vagy visszatérve annak kiutalását kérik, az részükre kiutalandó. (A P. M. 1909. 68.673. sz. a. a K. M.-liez intézett átirata.) Közegészségi ügyek.*) 1898: XXI. t.-cz. 5. i§. 32. Epileptikus cseléd után a gazda nem köteles a kórházi költséget viselni. Az eskór — epilepszia — sem nem heveny, sem nem idült betegség, hanem oly kór, amelyben az illető — legtöbb esetben — születése óta szenved; a roham kitörésé nem külön megbetegedés, hanem a kórnak hosszabb, vagy rövidebb időközben nyilvánulása s igy a cseléd nem a roham kitörésével lett beteg, hanem állandóan eskór-betegségben szenvedő lévén, csakis a roham tört ki rajta a szolgálat alatt, tehát betegségét nem a 45 napi szolgálat alatt szerezvén, illetőleg nem a szolgálat tartama alatt lett eskórban beteg, azért az 1898. évi XXL törvényczikk 5. §-ának az a föltétele, hogy a cseléd a szolgálat alatt betegedett volna meg, a jelen esetben fenn nem forogván, a gazda ugyanezen törvényszakasz értelmében a cseléd után fölmerült kórházi költségek viselésére nem kötelezhető. (Kb. 3701/909. K. szám.) 33. A munkáshiztositó pénztárnál biztosítottal egy háztartásban élő és keresettel nem biró, önként külön nem biztosított családtagok kórházi ápolásának költségeit a pénztár 28 napra terjedőieg akkor is köteles viselni, ha az illetőt előzetesen nem is utalta be a kórházba, de utólag beigazolást nyer, hogy kórházi ápolásra föltétlenül szükség volt. Ilyen esetekben a kórházi ápolás föltétlen szükségének utólagos hatósági megállapítása pótolja a pénztár részéről való előzetes kórházba utalást. Kb.: P. Sándor asztalosnak, a sz,-i vasút vállalati betegsegélyző pénztára tagjának 1904. évi augusztus hóban született Margit leánya 1907. évi deczember hó 29-én kórházba került s ott 1908. évi január hó 19-ig, vagyis 22 napig ápoltatott. A nevezett vállalati betegsegélyző pénztár, melyet II. fokon Sz.-D. vármegye alispánja, III. fokon pedig ugyané vármegye közigazgatási bizottsága a fölmerült 44 korona kórházi ápolási költség viselésére kötelezett, az eljárt hatóságok ellen hatásköri kifogással él, a gyógydij fizetésének kötelezettsége alól pedig *) Lásd még a munkásbiztositási hivatalnak később közölt határozatait. Döntvény XVII. 3