Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

Illetmény- és nyugdíjügyekben 31 1907: LIX. t.-cz. 6. §. 27. Egyik törvényhatóság szolgálatából a másik törvényhatóság szolgálatába átlépő alkalmazottat az előbbi törvényhatóságnál nyugdíj tekintetében szerzett igényért az utóbbi törvényiül (óságnál nyugdijintézeti törzsjárulékkal megterhelni nem lehet. (6640/1909. K. sz.)*) 28. Az 1885. évi XI. törvényezikk 8. §. 3. pontja s az 1907. évi LIX, törvényezikk 1. §-a alapján a viszonosságból í'olyólag a katonai szolgálati idő a törvényhatósági alkalmazottak nyugdíjazásánál számításba kell hogy vétessék, még pedig ennek az utóbbi törvénynek 5. §-a értelemben mindazoknál a törvényhatósági alkalmazottaknál is, kik e törvény életbelépte előtt léptek át törvényhatósági szolgálatba. (5177/909. K. sz.)**) 29. Joggyakornokot az 1885: XI. t.-cz. 28. §-a értelmében végellátás illeti meg. Nincs jogosultsága azon felfogásnak, hogy a gyakornok csak az 1893: IV. t.-cz. szempontjából tekintendő fizetéssel biró állami alkalmazottnak, de nem egyúttal az 1885. évi XI. t.-cz. szempontjából is. Kb.: Panaszló a bpesti T. elnökének 1900: 6971. sz. a. kelt rendeletével az 1883:1. t.-cz. 7. §-a, illetőleg 5. §-ának I. 1. pontja és az 1891. évi 4192/1. M. számú rendelet 5. §-a alapján a bpesti T. területére évi 1000 K segélydijjal javadalmazott dijas joggyakornokká neveztetett ki és ebbeli minőségében a hivatali esküt 1900. évi deczember hó 1-én a bpesti kir. büntetőtörvényszék elnöke előtt letette. Nevezett ettől az időtől kezdve megszakitás nélkül szolgált mint dijas joggyakornok a bpesti biróságoknál. Amint ez a panaszlónak a bpesti T. elnökéhez 1909. évi márczius 14-én intézett kérvényéből kitűnik, panaszló arra való utalással, hogy az igazságügyminiszter 1909. évi 1887. számú rendelete alapján a bpesti V. ker. járásbíróság vezetője által a lemondásra azzal a záradékkal felszólittatott, hogy ellenesetben hivatalból fog elbocsáttatni, joggyakornoki állásáról lemondott. Ugyanakkor két másik kérvényében pedig annak alapján, hogy állásáról betegsége miatt kénytelen lemondani, ellátási igényének megállapításáért folyamodott. Az igazságügyminiszter panaszlót végkielégítés iránti igényével elutasította, mivel nevezett, mint ideiglenes jellegű és ekként bármikor elbocsátható állami alkalmazott, végellátási igénye szempontjából is csak ideiglenes alkalmazottnak tekintendő és mint ilyen az 1885. évi XI. t.-cz. 29. §-a értelmében végkielégítésre nem tarthat igényt. *) Lásd a közigazgatási biróság döntvénygyüjteményében az 523. sorszámú elvi határozatot, mely az 1907 : LIX. törvényezikk életbelépte előtti jogállapotnak felel meg. V. ö. még K. B. 3188/908. K. sz. (Gr. XVI. 17. 1.). K. B. 2422/909. K. sz. (Gr. XVI. 18. 1.). **) Aa eddig fennállott jogszabályok ily beszámitást nem engednek meg.