Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

30 A m. kir. közig, bíróság közig. oszt. határozatai hatná, ha csak az elválasztó ítélettel nem igazolja, hogy az elválás oka nem ő volt", — amiből okszerüleg megállapítható az, hogy aki ezt igazolja, azt az elvált nőt az özvegyi ellátás jogszerüleg meg­illeti.— A.miniszter nézete szerint az ő panaszlott rendeletének be­kezdőleg idézett indokolása nem ellenkezik a törvény ezen rendelke­zésével: mert, állítása szerint, az elválás még nem jelenti a házas­sági kötelék felbontását, amennyiben az 1875-ben érvényben volt házasságjog szerint a már törvényesen megkötött házasság felbont­hatatlan volt s a törvényes elválás alatt nem a házasság felbontása, hanem csupán az ágytól és asztaltól való elválasztás, vagyis az együtt nem élés volt értendő. — A biróság nem helyezhet súlyt arra, hogy a s.-i ref. lelkész áltál 1908. évi október hó 21-én kiállított, a bíróságnak bemutatott tárgyiratok között fekvő családi értesítő sze­rint Z. Amália római katholikus vallású, tehát mint ilyennek — a. miniszter érvelése szerint — felbonthatatlan a házassága és birói ítélet dacára is F. Kálmán haláláig fennállottnak, ő maga pedig volt férjétől csak ágytól, asztaltól elválasztottnak volna tekintendő: megállapítja azonban azt, hogy az 1875:XX.XII. törvényczikk alko­tásakor a házassági jogviszonynak nem egyedül a katholikus egy­házjog volt a szabályozója, mely felbonthatatlannak mondja ki a házasságot; hanem érvényben voltak más egyházi jogszabályok is, melyek megengedik a házasság felbontását. És mégis a tanítók nyug­díjazásáról, valamint hozzátartozóik végellátásáról szóló 1875. évi XXXII. törvényczikk, tekintet nélkül ezekre a különböző, sőt az elválást illetően egymással ellenkező jogszabályokra, a 16. §-nalc fentebb már idézett rendelkezésében egész általánosságban, tehát bármely felekezethez tartozó tanitó elvált nejére egyenlően kiterje­dőleg, biztosítja ennek az ellátásra való jogosultságot. Mivel a külön törvénynek az 1885 : XI. törvényczikk 34. és 35. §-aitól eltérő külön­leges rendelkezését az 1891 : XLIII. törvényczikk érintetlenül hagyta s igy nem lehet vitás, hogy az most is érvényben van; mivel, amint ez már hevezetőleg előadatott, a bírói Ítélet szerint a nevezettek között fennállott házasság a férjnek, tehát igazoltan nem a pana­szosnak hibájából hontatott fel: jelen Ítélet rendelkező része értelmé­ben kellett határozni. 6329/909. K. szám. Ellenkező Kb. 4164/908. K. sz. (Gr. XVI. 24. 1.) V. ö. Kb. 730/909. sz. 25. Tanítók nyugdíjazásánál a kertilletmény pénzbeli értéke a nyugdijösszeg kiszabásánál számba nem vehető. (Kb. 6678/909.) 1875: XXXII. t.-cz. 2. §. és 1891: XLIII. t.-cz. 1. §. 26. Tanítók nyugdíjazásánál az oklevél megszerzése előtt el­töltött szolgálati idő a nyugdíjigény szempontjából számba nem vehető. (Kb. 6677/1909. K sz.)

Next

/
Thumbnails
Contents