Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

Illetmény- és nyugdíjügyekben 2!) 23. Az állanii népiskolai tanítót csak öt ötödéves korpótlék illeti. Kb.: N. N. állása szerint 1906. évi január hó G-án esedékessé vált hatodik korpótlékának kiszolgáltatásáért 1909. évi márczius hó lö-én kérvényéhen azon az alapon folyamodott a m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszterhez, hogy őt a miniszter által 32.944/1880. sz. a. kibocsátott szabályzat szerint hat ötödéves pótlék illeti meg a ezt az igényét az 1893 :IV. t.-cz. 6. §-a is mogerősiti, midőn kimondja, hogy azoknak az állami tisztviselőknek, akiknek egy és ugyanabban az állásban eltöltött bizonyos szolgálati évek pótlékára biztositan a k igényt, ez az igénye jövőre is épségben tartatik, önként érthetőkig azon szabályzat rendelkezése értelmében, melyen ez az igény alapszik. A miniszter a 4869/eln. 1900. vkm. sz. korpótlékszabályzat 17. §-ára való hivatkozással a követelést megtagadta. A miniszteri határozat ellen előterjesztett panaszbeli kérelemnek törvényes jogalapja nincsen, mert a panaszos részére az általa ellátott, fentebb megjelölt állásával kapcsolatban korpótlék törvény utján nem rendszeresittetett s olyan kinevezési, avagy más okmányt sem mutat fel, sőt emlitést sem tesz olyannak létezéséről, melyben számára a követelt hatodik korpótlék biztosíttatnék, mire való tekintettel vitás igénye az érvényben levő 4869/eln. 1900. vkm. sz. szabályrendelet alapján birálandó el. Minthogy pedig ennek 13. §-a szerint az ötödéves pótlékok száma ötnél több nem lehet, 17. §-ával pedig a panaszos által hivatkozott szabályzat hatályon kivül helyeztetett, viszont az őt szabályszerüleg megillető korpótlékokat a hivakozott törvény rendelkezéséhez képest élvezi: a panaszt, mint alaptalant, el kellett utasiíani. Kb. 6274/1909. sz. 1875: XXXII. t.-cz. 13—16. §.; 1891: XLIII. t.-cz.; 1896: XXVI. t.-cz. 53. & 24. Oly esetben, midőn a tanító felesége férjétől törvényesen elvált és a volt férj meghalt, az elvált nőnek az özvegyi ellátást ki kell utalni, ha igazolja, hogy az elválásnak nem ő volt az oka. Kb.: A F. Kálmán és Z. Amália között fennállott házasságot a kir. Guria, az^ I. és Il-od fokúval egybehangzó Ítéletével, a férj hibájából felbontotta. Ez utóbbinak halála után a panaszos kérelmezte özvegyi segélypénzt a vallás- és közoktatásügyi magyar kir. miniszter megtagadta — azzal az indokolással, hogy az 1875 : XXXII. törvényczikk 13—16. §§-aiban „az özvegyek gyámolitásáról" intézikedik, amiből következik, hogy az igényjogosultnak házassági kötelékben kell lennie azon tanítóval, aki után özvegyi segélypénzre igényt támaszt. — Ezzel a kijelentéssel azonban szemben áll az idézett törvény 16. §-ának érvényben maradt 4. pontjában foglalt az a rendelkezése, hogy „özvegyi ellátásra nem lehet joga azon özvegynek..., aki törvényesen elvált azon házastárstól, ki utári a segélypénzt kap-