Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

22 A m. kir. közig, bíróság közig. oszt. határozatai 1886: XXII. törvényczikk 130. §. második bekezdése szerint kell fedezni. (Kb. 5097/1909. sz.) 1904: XI. t.-cz. 13. Az állami fizetéskiegészités éppen ugy alkotórésze a helyettes jegyző, valamint a segédjegyző illetményének, mint a községi fizetés és amennyiben s amely időponttól fogva a helyettesnek a rendes községi fizetésre igénye van, annyiban és attól az időponttól kezdődőleg tőle az állásával egybekötött fizetéskiegészités sem tagadható meg. Kb.: Panaszló a nyugdíjazás következtében megüresedett k.-i körjegyzői állásra 1906. évi január hó 2-án (helyettesittetett, s ezen minőségben 1907. évi június 15-ig teljesített szolgálatot. Panasza a királyi belügyminiszter 130.759/1906. szám alatt kelt s a 34.787/1908. számú leirattal módosított határozatának azon része ellen irányul, melylyel tőle az állami fizetéskiegészités 1906. évre megtagadtatott. A belügyminiszter ezt az intézkedését azzal indokolja, hogy a helyettes Jegyzőknek csak a 130.800/1907. számú körrendelet alapján van igénye az állami fizetéskiegószitésre, ezen szabály hatálya azonban csak az 1907. január 1-től történt helyettesitésekre terjed ki. A bíróság azonban a helyettes jegyzőnek a megüresedett jegyzői állással járó íizetéskiegészitéshez való igényét nem az idézett belügyminiszteri körrendeletből, hanem az 1904. évi XI. törvényczikkből származtatja. Ezen törvény ugyanis a jegyzők létfentartása érdekében megállapítja a jegyzői fizetés minimumát: s ott, ahol a jegyző összes javadalma a minimumon alul van, a javadalom kiegészítését rendeli el, melynek terhét az állam, ott pedig, ahol erre a törvényben meghatározott feltételek megvannak, részben vagy egészben a község viseli. Az államnak ez a hozzájárulása tehát a jegyzői fizetésnek éppen oly alkotó része, mint a községi alapfizetés, illetőleg a, községi fizetéskiegészítés. Ez a törvényes elv és annak jogi következményei pedig a helyettes jegyzők illetménye kérdésénél is irányadók. Mert miután a törvény az állami fizetéskiegészitéshez való igény szempontjából a helyettes és a megválasztott jerrvzők között különbséo;pt nem tesz, a megüresedett állásra helyettesitett jegyzőnek az illető állással egybekötött állami fizetéskiegészitésre való igénye is ugyanazon jogelvek és törvényes szabályok alá esik, mint a községi fizetéshez való igény kérdése: következésképen tehát amennyiben a helyettes jegyzőt a. községi fizetés megilleti, annyiban az állami fizetéskiegészitéshez, mint a jegyzői javadalom ugyanolyan jogi természetű alkotórészéhez is joera van. A helyettes jegyzők illetményének a kérdését az állami fizetéskiegészitéshez való iírény szempontjából a magyar királyi belügyminiszter az idézett 130.800/1907. számú körrendeletének 6. és 7. §-aiban ugyanezen az alapon rendezte. Az ott foclalt rendelkezések azonban a fentiek szerint csak az 1904: XI. törvényezikk alapelveiben találják igazolásukat, mert nincsen a törvénynek olyan