Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

Szerzői jog egyezése nélkül, az ő róla készült fényképfelvételt az eladásra szánt naptáron alkalmazva, tehát terjesztési szándékkal gépileg utánké­pezte s a naptárral közzétette és forgalomba helyezte, kétségtelenül a szerzői jog bitorlásának az 1884 : XVI. t.-cz. 71. §-ába ütköző vét­ségét követte el, mert az e §-ban megállapított szerzői jogbitorlás vét­ségének tényálladékául ez a 71. §. azon személy beleegyezésének hiányát kivánja meg, aki a gépi utánképzés, közzététel és forgalomba helyezés megengedésére jogosult, ez a személy pedig nem minden eset­ben a szerző, azaz az eredeti felvétel eszközlője, hanem oly esetben, amelyben a felvétel az ábrázolt személynek az utánképzésre, közzé­tételre és forgalomba helyezésre vonatkozó korlátozó nyilatkozata után eszközöltetett: ebbe a korlátozásba való belenyugvásnál fogva az ábrázolt személy, hasonlóan ahhoz, mint megrendelt arczkép felvéte­lénél, a 72. §. rendeleténél fogva szintén nem a szerző, azaz az eredeti felvétel eszközlője, hanem a megrendelő. Ezeknél fogva, tekintettel arra, hogy a naptár összeállitása ipari munkának, tehát a naptár iparkészitménynek nem tekinthető s igy az id. t.-cz. 53. §-ának 2. pontjában meghatározott kivétel nem forog fenn, alperes terhére a szerzői jog bitorlásának az id. t.-cz. 71. §-ába ütköző vétségét meg kellett állapitani. Minthogy alperest cselekménye elkövetésénél kiskorú F. A. jogának megsértésére irányuló szándék nem vezette, azonban elmu­lasztotta azt, hogy R. Z.-nak a felvétel közzétételére vonatkozó jogo­sultságát kutatta vagy eziránt R. Z.-hez csak kérdést is intézett volna, a bitorlást gondatlanságból elkövetettnek kellett tekinteni. A bitorlás és gondatlanság folyományául alperest az id. t.-cz. 19. §-a alapján pénzbüntetéssel kellett sújtani. Bpesti T.: A pénzbüntetést 30 K-ra leszállítja, egyébként és az 1884 : XVI. t.-cz. 71. §-ának felhivása helyett a 72. §. felhívásával az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Igaz ugyan, hogy az id. t.-cz. 72. §-a megrendelt fény­képészeti arczkép utánképzési jogáról intézkedik akképpen, hogy a megrendelt fényképészeti arckép utáhképzési joga a megrendelőt illeti, a perben pedig bizonyitva az van, hogy a felperes kiskorú leányáról felvett fénykép nem megrendelésre, de az utóbbi­nak és édes anyjának beleegyezésével készült, ebből azonban nem következik az, hogy a fénykép felvevője, R. Z., ezen arczképpel, mint valamely, az id. t.-cz. 69. §-ában meghatározott fényképészeti müvei sajátjaként rendelkezhessék. A 69. és 72. §-ok egybevetéséből megálla­pitható, hogy a 69. §. a fényképészet által előállitott mü szerzői jogát kivánta az eredeti felvétel szerzője számára biztosítani s a törvény oltalmában részesíteni, ezzel szemben a 72. §. az arczképek tekinte­tében a 69. §. rendelkezése alól kivételt állapított meg, a midőn ki­mondotta, hogy a megrendelt fényképészeti arczkép utánképzési joga nem a fénykép felvevőjét, hanem a megrendelőt illeti. A 72. §-nak ez a rendelkezése az egyén személyiségi jogának folyománya, amelynél fogva senki nem tartozik tűrni, hogy róla más az ő beleegyezése nél-

Next

/
Thumbnails
Contents