Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

Szolgalmuk 215 meg nem akadályozható, de ezen kivül a per során kihallgatott. . . tanuk vallomásával az is bizonyittatott, hogy a víznek természetes lefolyása azon a helyen volt, hol az 1874. évben felállított kőfalban a víz lefolyására a megfelelő nyílás meghagyatott. Ezek szerint felperesnek joga van ahhoz, hogy alperesektől a víz természetes lefolyását a jelzett helyen követelje, de ezt a jogot a tanuk vallomásából megállapíthatóan, felp. több mint 32 évi birtoklás által, még alp.-nek az 1906. évi szept. 11-én történt vétele előtt el is birtokolta, következőleg az a körülmény, hogy alp.-ek az ingatlan vételekor a szolgalmi jog létéről birtak-e tudomással, vagy nem, a fenforgó körülmények közt közömbös. Ezekből az indokokból mindkét alsóbiróság Ítéletének megváltoztatásával felperes keresetének a rendelkező rész értelmében helyt adni kellett. (1910. június 28-án, 2230. sz.) A szolgáló telek uj tulajdonosa részéről a fennálló szolgalom respektálására vonatkozólag lásd Gr. XVI. 236. lapján összeállított joggyakorlatot. 349. I. Ha valamely utat nemcsak a szolgalmat igénylő, hanem mindenki használja, az ilyen használat nem meriti ki az osztrák polgári törvénykönyv 313. §-ában meghatározott jogbirtok fogalmát és elbirtoklásra nem vezethet. A szolgalmi jog elbirtoklására csak akkor lehet hivatkozni, ha 30 évet meghaladó békés használat mellett a szolgalom elbirtoklásának előfeltételét képező az a körülmény is fenforog, hogy a tulajdonosok az ut használójának az ut forgalomszerü használatát megengedte vagy őt attól eltiltotta. — II. Azon az alapon, hogy a szolgalomra az ingatlan természeti fekvésénél fogva szükség van, — a közös telkek felosztásakor hozott birói Ítéletektől eltekintve (osztrák polg. törvénykönyv 480. §.) — csak az esetben állapitható meg megfelelő kártérítés ellenében szolgalom, ha a nélkül az ingatlan teljesen hasznavehetetlenné válnék, például, ha a nélkül az ingatlan megközelíthetetlen volna. — III. Az Í879:XXXI. t.-cz. 178—180. §-ainak egybevetéséből nyilvánvaló, hogy a közigazgatási bizottság csak az erdei termékeknek idegen területeken való átszállítására ad esetenként engedélyt s ez a közigazgatási határozat nem zárja ki azt, hogy az alperes az általa állandósítani szándékolt szolgalmi jog gyakorlásától eltiltassék. (C. 1910. jun. 8. 1704/910. sz. I. p. t.) Telki szolgalom elbirtoklásának esetei. (Gr. XVI. 240. 1.; s az itt összeállított joggyakorlat.) 350. Telki szolgalmat csak egy meghatározott telek tulajdonosa szerezhet s pedig abból a czélból, hogy saját telkét ő s annak későbbi tulajdonosa czélszerübben használhassa, amiből következik, hogy útszolgalomnak elbirtoklás utján való megszerzésére csak oly átjárás gyakorlása alkalmas, melyet valamely meghatározott telek tulajdonosa a fenti czélból folytat az elbirtoklás ideje alatt. Ellenben valamely bekerítetlen telken való átjárás, me-