Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

Dologjogr lyet nemcsak a szomszédos tulajdonos, hanem más arra járók is használnak, egymagában nem tekinthető oly jog gyakorlásának, mely valamely meghatározott ingatlan könnyebb használhatósága czéljából történik, mert a szolgáló telek tulajdonosa részéről ily esetben a szolgalomszerü gyakorlás fel nem ismerhető s igy az elbirtoklást megakasztó cselekedet elmulasztása terhére nem róható. (B. k. T. 1910. szeptember 6. 1578. sz.) V. ö.: C. 2067/909. sz. határozatával (Gr. XVI. 240. L). 351. Igaz ugyan, hogy abban az esetben, ha a lakás szolgalmával terhelt ház tűzvész, vagy más véletlen eset folytán elpusztult, a szolgalom mindaddig szünetel, mig a ház újra felépül; minthogy azonban a lakás kikötésével a jogosult és kötelezett között keletkezett kötelmi viszony természetéből folyik, hogy a kötelezett a házat az esetre, ha az véletlen eset folytán elpusztult, megfelelő idő alatt újra felépíteni, vagy a jogosult részére hasonnemü lakást szerezni, vagy a lakás készpénzbeli egyenértékét megfizetni köteles, mert a szolgalom újra feléledése, vagy végleges megszűnte nem függhet a kötelezett akaratától; és minthogy az által, ha a lakás szolgalmával terhelt, tehát a most jelzett kötelezettség biztositékául is szolgáló ingatlan magán vagy árverési vétel utján másnak tulajdonába megy át, a kötelem jogi természete változást nem szenved, következéskép a jogosult az ingatlan uj tulajdonosától is, ha ez az elpusztult házat felépíteni, vagy a jogosult részére más megfelelő lakást adni vonakodik, a lakás készpénzbeli egyenértékét jogosan követelheti. (C. 1910. évi nov. 8. 9193.) Ha az épület, melynek egy része haszonélvezeti joggal van terhelve, hatósági rendeletre lebontatik és helyébe a tulajdonos uj épületet emel, a haszonélvező nem tartozik megelégedni a telek és a bontási anyag aránylagos részével, hanem követelheti régi haszonélvezeti jogának terjedelmén belül az újonnan emelt épületek haszonélvezetébe való bocsátását. G. 6779/907. (Gr. XV. 348. 1.) A zálogjog és jelzálog. (Tervezet 799—903. §§.) 352. Kézizálog csak a feleknek erre irányuló kifejezett akaratával és nem törvényszakaszokból vont következtetések alapján létesülhet. C: Felperes a keresetének jogalapjául szolgáló azt a tényt, hogy alperessel és vevőtársával abban állapodtak volna meg, hogy az általuk felperestől megvásárolt malomra vonatkozó íüzbiztositási kötvény a vételhátralék biztosítására mindaddig felperesnél marad, mig a vételhátralék teljesen kiegyenlítve nem lesz, a felperes által kinált, alperes által elfogadott és az elsőbiróság által megítélt főeskütől eltekintve, nem bizonyította.