Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

214 Dologjog Az a körülmény, hogy alperes a vételkor a szolgalmi jogról birt-e tudomással, a fenforgó körülmények közt közömbös. Székesfehérvári tsz.: Felperest keresetével elutasítja. Indokok: Nem vitás peres felek között, hogy alperesek a felperessel szomszédos beltelket 1906. évi szeptember hó 11-én, vagyis abban az időben szerezték meg. midőn felperes telkéről a viz már nem folyhatott le az alperesek telkén keresztül, mert a két szomszédos telket egymástól elválasztó falban létezett és a viz levezetésére szolgáló lyuk már akkor betömve volt; igy tehát nyilvánvaló, hogy felperes abban az időben, midőn alperesek a 388. hr. számú beltelket megszerezték, az általa vitatott vizlevezetési szolgalmi jognak tényleges gyakorlatában nem volt. Minthogy pedig felperes a vizlevezetési szolgalom megállapítását egyedül az alapon követeli, hogy azt a jognak 32" évet meghaladó időn át folytonos gyakorlata alatt elbirtoklás utján megszerezte s mert jogszabály az, hogy a közönséges elbirtoklást a maga részére csakis az érvényesítheti, aki tényleg birtokban vagy a jognak tényleges gyakorlatában van; igy tehát felperes, ki a kifejtettek szerint az általa követelt szolgalmi jognak a kereset indításakor nem volt tényleges gyakorlatában, a szolgalmi jognak elbirtoklása utján való megállapítását, ha az elbirtoklásnak minden egyéb feltételei fenforognak is, eredménynyel nem követelheti. Különösen nem alperesekkel szemben, kik a 388. hrsz. ingatlant — miután felperes nem bizonyított oly ténykörülményt sem, melynek alapján megállapítható lenne, hogy a kérdéses ingatlan megszerzésekor a felperes által vitatott vizlevezetés szolgalomszerü gyakorlatáról tudomással bírtak volna — a telekkönyvben biztában szolgalomtól mentesen szerezték meg. Bpesti T.: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja indokolása alapján, mégis azzal a kiegészítéssel, hogy az elbirtoklást nemcsak az érvényesítheti, aki az elbirtokolt jog gyakorlatában van, hanem az is, aki ebben a gyakorlásban megzavartatott, azonban a megzavarás által előidézett birtokháboritás miatt használt megfelelő jogorvoslat utján ismét a jog gyakorlatába jutott. Azonban ez a jogszabály sem szolgálhat felperes javára, mert felperes akkor, amikor alperesek a szolgáló telek tulajdonát megszerezték, az általa előbb gyakorolt szolgalomnak a levezető csatornának elzárása folytán megszűnt birtokába újból még vissza nem került s igy alperesek ellen a nem is gyakorolt szolgalomnak elbirtoklását ellen nem vetheti. C: Mindkét alsóbiróság ítéletét megváltoztatja s a vizlevezetési szolgalmi jogot a felperes tulajdonául felvett belsőség, mint uralkodó, telek javára, az alperesek tulajdonául lejegyzett belsőségre, mint szolgáló telekre megállapítja és felperest ezen szolgalmi jognak a két beltelek közt emelt kőfalon keresztül leendő gyakorlására feljogosítja stb. Indokok: Az 1885:XXIU. t.-cz. 57. §-ának világos rendelkezéséből okszerűen következik, hogy a viz természetes lefolyása