Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

Szolgalmak 213 módon gyakorolhatóan van kikötve, mivel továbbá a tkvi rendtartás 62. §-a utolsó bekezdése szerint a bejegyzett jog közelebbi meghatározásai, melyek magából a telekkönyvből ki nem vehetők, azon okirat tartalma szerint itélendők meg, melynek folytán a bejegyzés megengedtetett, ennek folytán felperesnek kötelessége lett volna a telekkönyvből teljes terjedelmére fel nem ismerhető szolgalmi jognak, közelebbi meghatározásának megismerése végett az okiratgyüjteménybe betekinteni. Amennyiben ezt elmulasztotta, nem hivatkozhatik jóhiszeműségére, ha pedig az okiratgyűjteményt megtekintette, akkor amúgy sem jóhiszemű, mert láthatta, hogy a szerződésen alapuló és bekebeleztetni kért szolgalmi jog nem személyes, hanem telki szolgalom, illetőleg, hogy az átjárás stb. joga nem vevő személyéhez, hanem a vevő részére a megvett ingatlanra vonatkozólag alapíttatott és igy az nem lehet személyhez kötött szolgalom. Ha azonban felperes nem hivatkozhatik a telekkönyvbe vetett bizalmon alapuló jóhiszeműségére, akkor nincs is jogában alperest az általa, mint az uralkodó telek jogutódja által gyakorolt szolgalom gyakorlásától eltiltani. Ehhez képest tehát az elsőbiróság Ítéletének megváltoztatásával, felperest keresetével elutasítani kellett. (].: A kir. Curia a másodbiróság Ítéletét indokolása alapján helybenhagyja. (C. 1910. szept. 6. 2212. sz. a.) 347. Ha a törvényhatóság — jogával élve — valamely közteret közforgalom tárgyává tehető magántelekké változtat, az egyeseknek korábban megengedett és azok által foganatosított építkezés folytán a köztér használatára vonatkozólag szerzett jogait önhatalmúlag nem korlátozhatja s őket hátrányosabb jogi helyzetbe nem hozhatja ugyan, de viszont a jogosult szerzett jogát csak abban a mérvben gyakorolhatja, amely mérvben azt tényleg megszerezte; vagyis a szolgalmi jog, mint a tulajdont korlátozó, idegen dolgon való jog ki nem terjeszthető. Ezért az uralgó telek mindenkori tulajdonosának csak az előző jogállapot mellett volt köztér utczai vonalára emelt épületre vonatkozó jogai is csakis ezen épület fennállása tartamára biztosithatók. (C. 1909. nov. 9. 3439/909. sz. a. I. p. t.) Az a körülmény, hogy a község magánbirtokát a város lakosai szabadon használhatták,' a községi lakosok részéről elbirtoklásra nem vezet, mert ahhoz, hogy szolgalmi jogot elbirtoklás utján lehessen szerezni, a birtoklásnak a birtokló részéről szolgalomszerüen, azaz jogként kell történnie. C. 4282/904. (Gr. XII. 326. 1.). 348. Vizlevezetési szolgalom a szolgáló telek uj tulajdonosával szemben is gyakorolható, ha az 1885:XXIII. t.-cz. 57. §-a forog fenn, s ha ez a szolgalom az előző tulajdonossal szemben elbirtoklás utján megszereztetett.