Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

186 Az öröklési perek Az örökösökként megperelt alpereseknek fent érintett együttes képviseleti jogából következik, hogy a megjelentek bármelyikének védelme kihat a meg nem jelent pertársakra is, továbbá, hogy az alperesek valamelyike részéről beadott felebbezés hatálya a nem felebbező alperesekre is kiterjesztendő. (V. elj. 23. és 36. §.) A törvényszék tel ismeretlen örökösök ügygondnoka részéről előterjesztett védelemhez a meg nem jelent ismert örökösöket csatlakozottaknak tekinti, a tábla pedig az ügygondnok által beadott felebbezés folytán a kereseti követelést valamennyi alperes irányában elbírálni tartozott volna. A Curia azonban a fenforgó szabálytalanság daczára érdemben elbirálhatónak találta a peres kérdést, mert védelmet egyedül az ismeretlen örökösök terjesztvén elő, ennek a védelemnek az elbírálásával és alaptalannak nyilvánításával ugy a törvényszéknek, mint a táblának a többi alperesekkel szemben elfoglalt érdemi álláspontja sem lehet kétséges, habár annak Ítéleteikben kifejezést nem is adtak; és mert ilyen körülmények között a jelzett szabálytalanság miatt az ügynek e helyütt való alapos eldöntése nem vált lehetetlenné. (1881 :LIX. t.~cz. 39. §. o) pont.) Ezeknek előrebocsátásával a Curia a rendelkező részben meghatározott módon azért Ítélte meg a felperes részére a kereseti követelést s annak váltójogi és perjogi járulékait, mert az ismeretlen örökösök részéről előterjesztett és az ismert örökösökként perbenálló alperesekre is kiterjedő védelmet, a másodbiróság ítéletében előadott indokok elfogadásával, szintén alaptalannak találta. (C. 1910. jun. 17. 347/V. 1910. sz.) V. ö.: C. 2036/906.; 1371/905. (Gr. XIV. 735. 1.; Gr. VII. 678—680. L).