Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

130 Özvegyi öröklés szerzemény czimén tulajdonjogilag kapta. (C. 1910. márcz. 21. 87/910. P. sz. a. I. p. t.) Azonos: C. 1543/908. (Gr. XVI. 156. 1.). Azonos: C. 2621/99., ellentétes C. 5336/86. (Gr. VII. 422—423. 1.). V. ö.: C. 5174/906. (Gr. XV. 492. 1.). 264. A Jászkun statútum 1. §-ának az az intézkedése, hogy a jászkun özvegy csak akkor maradhat a férj vagyonában, hogy abból éljen, ha a férj másként nem rendelkezett, nem értelmezhető akként, hogy a férj ok nélkül megfoszthatja nejét özvegyi jogától. (C. 1910. nov. 29. 2735/910. sz. I. p. t.) = Jászkun második feleség még ha az első iházasságból gyer­mekek maradtak volna, sem szorítható egy gyermekrész özvegyi haszonélvezetére, hanem erre való tekintet nélkül követelheti a szükséges eltartást. Dtár. III. f. XXIV. 17. G. 7529/904. — Az özvegyi haszonélvezet nem terjedhet többre, mint az özvegyi jogában megszorított magyar özvegyet ebbeli jogából folyólag meg­illető lakásra és tartásra. Dtár III. f. XXVII. 159. — G. 827/905. (Gr. XIII. 451. 1.) 265. Az ajándékul adott vagyon az özvegyi jog kielégítésére csak azon esetben számitható be az özvegy terhére, ha az ajándé­kozási szerződésben az iránt kifejezett rendelkezés foglaltatik, vagy ha az ajándékozónak az a czélzata, hogy az ajándék tárgya az özvegyi jog kielégítéséül beszámittassék, a fenforgó körülmé­nyekből megállapítható. Szegedi T.: Minthogy felperes megnyugodott abban, hogy — a lakástól eltekintve — özvegyi joga kielégítése fejében az alperesek nem az átruházott ingatlanok egyharmadának megfelelő egy gyer­mekrésznek természetben való kiadására, hanem készpénzfizetésre köteleztessenek: erre való tekintettel az elsőbiróság Ítélete, amennyi­ben az alpereseket özvegyi jog fejében készpénzfizetésre kötelezte, indokaiból hagyatott helyben az indokoknak azzal a helyesbítésével, hogy a felperes, mint második feleség irányában, akinek férje vagyo­nára egy gyermekrész erejéig terjed az özvegyi joga, nincsen olyan tiltó szabály, melynélfogva az örökhagyó által, az ő hozzájárulása nélkül foganatba vett vagyonátruházás folytán özvegyi jogát az át­ruházott vagyon megfelelő hányadának természetben való kihasi­tásával nem gyakorolhatná. A marasztalási összeget illetően, stb. Felperes kérelme özvegyi jogának a biztosítására is kiterjedt s e kérelem nem vesztette el hatályát azzal, hogy az ingatlanok meg­felelő hányadának természetben való kiadása helyett, özvegyi jo­gára évnegyedes egyenlő részletekben fizetendő készpénzzel nyert kielégítést. Ennélfogva s mert az özvegynek az 1894: XVI. t.-cz. 81. §-ához képest is törvényszerű igénye van ahhoz, hogy özvegyi joga az ingat­lanokra telekkönyvi bekebelezéssel biztosittassiék, felperest feljago-

Next

/
Thumbnails
Contents