Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

Özvegyi öröklés 131 sitani kellett arra, liogy az özvegyi joga fejében neki megítélt készpénzösszeget az örökhagyó által az alperesekre átruházott ingatlanokra bekebelezte thesse. ft: A másodbiróság Ítéletét helybenhagyja indokaiból és azért is, mert alperesek azt, hogy felperes az a—i ingatlanok felerészét mindennemű igénye, tehát özvegyi joga kielégitéséül is kapta volna néhai L. A.-tól, nem bizonyították, anélkül pedig, még ha megállapittatnék is az, hogy néhai L. A. minden visszteher nélkül, tehát ajandékkép engedte át a felperesnek a fenti ingatlan jutalékokat, ezek felperes özvegyi joga kielégítésére be nem számithatók, mert az ajándékul adott vagyon az özvegyi jog kielégitésére csak azon esetben számítható be az özvegy terhére, ha az ajándékozási szerződésben eziránt kifejezett rendelkezés foglaltatik, vagy ha az ajándékozónak az a czélzata, hogy az ajándék tárgya az özvegyi jog kielégitéséül beszámittassék, a fenforgó körülményekből megállapítható; már pedig ilyen adat a perben fel nem merült. (G. 1910. jun. 27. 2289/910.) Az örököst az előre kapott érték osztályra bocsátása iránti kötelezettség nem terheli abban az esetben, ha az örökhagyó a betudást elengedte. Az ajándékozás pedig már magában foglalja a betudás elengedését. C. 2431/908. (Gr. XVI. 196. 1.) Lásd még G. 290/90. (Gr. VII. 675. 1.) G. 7197/905. (Gr. XII. 290. 1.) és G. 1756/908. (Gr. XV. 517. 1.) sz. határozatát. 266. A fehértemplomi kir. törvényszék: Megállapítja, hogy H. A. hagyatékát az . . . ingatlan stb. képezik s alpereseket arra kötelezi, hogy ezen ingatlanokat haszonélvezet czéljából felperesnek birtokába adják . . . Indokok: . , . Alperesek előadták, hogy felperes az egybekelés után rövid idő múlva örökhagyót hűtlenül elhagyta s igy özvegyi jogra nincs igénye. . . . Hogy felperes és ura között a házastársi együttélés felperes hibájából szakadt volna meg, igazolást nem nyert, s mivel nem vitás, hogy a házassági viszony az elhalálozás idején fennállott, felperesnek özvegyi joga van. A temesvári kir. Ítélőtábla: Az elsőbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: Igaz ugyan, hogy a nem vitás tényállás szerint a felperes férjétől, az örökhagyótól a házasság után rövid idő multával különválva élt Verseczen, de a házasság törvény által felbontva nem lett. Ennélfogva pusztán az a körülmény, hogy a felperes és az örökhagyó tényleg különválva éltek, az özvegyi jog megítélésének útját nem állja; mert az özvegyi jognak a házasság az alapja és mig a házasság felbontva nincs, vagy a házasfelek ágy- és asztaltól el nem választattak, az özvegyi jog igénybe vételére az alap fennáll, a per során pedig bizonyítást nem nyert, hogy a felperes az özvegyi jogra érdemetlenné vált volna. 9*