Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

Özvegyi öröklés 129 Bpe.sii T.: Az elsőbiróság Ítéletét megváltoztatja, a felpereseknek az özvegyi jog korlátolására irányuló kereseti kérelmét azon az alapon is, hogy az elsőrendű alperes birtokában levő egész hagyatéki vagyonnak tiszta jövedelme az elsőrendű alperes által igényelhető és társadalmi állásának megfelelő lakásra és tartásra szükséges összeget nem haladja-e meg, megbirálandónak kimondja s utasítja az elsőbiróságot, stb. Indokok: Az örökhagyó városi polgár volt. Az örökhagyó hátrahagyott harmadik nejét megillető özvegyi jog mértékére nézve tehát nem az egykori jobbágyok utódjaival szemben alkalmazandó kivételes szabály, vagyis! nem az 18^0: VIII. t.-cz.. 18. §-a, hanem az az általános szabály alkalmazandó, hogy az özvegyet, bár hányadik neje volt is az örökhagyónak, az örökhagyó férj hagyatékának jövedelméből társadalmi állásának megfelelő, vagyis illendő lakás és tartás illeti meg. Annyiban tehát helyes az elsőbiróság döntése, hogy az özvegyi jog korlátozására irányuló kereseti kérelem elbírálásánál az emiitett kivételes szabályt (1840. évi VIII. t.-cz. 18. §.) alkalmazhatónak nem találta. Az a körülmény azonban, hogy felperesek keresetükben az özvegyi jog korlátolásának mértékére nézve csupán az emiitett kivételes szabályra hivatkoztak, az emiitett általános szabály alkalmazását pedig kifejezetten nem kívánták, egymagában nem szolgálhat indokul a kereset elutasítására s a kereset azon az alapon való elbírálásának mellőzésére, hogy az elsőrendű alperes birtokában levő egész hagyatéki vagyonnak tiszta jövedelme az elsőrendű alperes által igényelhető s társadalmi állásának megfelelő lakásra és tartásra szükséges összeget nem haladja-e meg, mert a perrendtartás 245. §-a szerint a bíró a perben kifejtett tények és bizonyítékok alapján a törvények értelmében hoz határozatot, habár a törvényekre a felek nem hivatkoztak is és mert továbbá a perben ki vannak fejtve mindama tények és bizonyítékok, amelyek a keresetnek azon az alapon való elbírálásához szükségesek, hogy a hagyaték tiszta jövedelme az elsőrendű alperes által igényelhető lakásra és tartásra szükséges összeget nem haladja-e meg*? Ezekhez képest s annak megemlítésével, hogy elsőrendű alperes felebbezéssel nem élvén, jogerősen el van döntve az a kérdés, hogy a felpereseket, mint a második házasságból származott gyermekek jogutódait az özvegyi jog korlátolása iránt a kereseti jog megilleti: az elsőbiróság Ítéletét a rendelkező rész értelmében meg. változtatni stb. kellett. C: A másodbiróság ítéletét indokaiból helybenhagyja. (C. 1910. márcz. 8. 998/910. sz. I. p. t.) Azonos: C. 686/909. sz. I. p. t. (Gr. XVI. 157. 1.) és C, 2240/95. (Gr. VII. 416. 1.). 263. A második feleség özvegyi joga mostoha gyermekeivel szemben nem terjed ki azon vagyonnak haszonélvezetére, amely az ő házasságának tartama alatt szereztetvén, annak felét köz* Döntvény XVII. 9