Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

120 Özvegyi öröklés hogy felperes a feleségét, az örökhagyót, évekkel ezelőtt elhagyta, idegen községbe költözött s ott ágyasságban élt és él jelenleg is: felperesnek hityestársi örökösödési jogát azért nem zárja ki, mert az állandó birói joggyakorlat szerint ez a ténykörülmény magában véve érdemetlenséget meg nem állapit; és mert örökhagyónak módjában állott hagyatékáról végrendeletileg rendelkezni, amit nem tévén, szerzeményi vagyonára hitvestársi örökösödésnek van helye. (C. 1910. május 6. 1128/910. sz. a. I. p. t.) Hasonló: C. 4750/905. sz. elvi jelentőségű határozata. (Gr. XIV. 711. 1.) Özvegyi öröklés. 259. Az 1840: VIII. t.-cz. 18. §-ának azon rendelkezése, hogy oly vagyonból, mely a férjnek öröklött vagy előbbi házassága tartama alatt szerzett vagyonát képezi, az özvegyet az előző házasságból származott gyermekekkel szemben özvegyi haszonélvezetül csak egy gyermekrész illeti, a lakházra és belsőségre is vonatkozik. (G. 1910. szept. 24. 2780/910. sz.) Egy szobából és konyhából álló évi lakásra az özvegy haszonélvezeti joga megállapittatott. G. 9503/907. (Gr. XV. 715. 1.) A második özvegynek az 1840: VIII. t.-cz. 18. §-a alapján egy gyermekrész haszonélvezetére kiterjedő joga terheli az egész hagyatéki vagyont, és igy terheli a hagyatéki vagyonnak azt a részét is, amely a törvényes osztályrészre szoritott, vagy a még törvényes osztályrészben nem részesülő örökösnek jutott. G. 1925/909. Gr. XVI. 159. 1.) Lásd még az ugyanitt közölt joggyakorlatot, valamint G. 5174/906. sz. [határozatát (Gr. XIV. 712. 1.); végül Gr. VII. 410—426. 1.; ós Gl. III. 129—150. 1. 260. A második feleség özvegyi joga az 1840::VIII. t.-cz. 18. §-a által korlátolva lévén, az tovább köteles rész miatt sem korlátozható; mert a köteles rész fele lévén a gyermek részének, ebben különben is fedezetet talál. Kaposvári Tsz.: Felpereseknek törvényes osztályrészét 2368 K-ban állapit ja meg stb. stb. Indokok: Örökhagyó után vagyon nem maradt, mert az A) alatti örökségátadó szerződéssel összes ingó és ingatlan vagyonát haszonélvezeti jogának telekkönyvi biztosítása mellett még életében fiára, A. F. elsőrendű alperesre ruházta át azon kikötéssel, hogy ez köteles mostoha anyjának, H. A.-nak özvegysége tartamára konyha-, pincze-, padláshasználattal ingyen lakást s évenként 5 métermázsa búzát stb. adni, testvéreinek pedig az örökség megnyiltával kötelesrészük fejében fejenkint 500 K-t kifizetni. A biróság az átruházott vagyonnak az átruházás idején volt értékét 9550 K-ban állapította meg.