Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 17. 1910 (Budapest, 1911)

104 Házassági vagyonjog csupán a szerzés ideje a közszerzemény érvényesítésére jogos okot nem adhat. De elutasítandó volt a kereset különösen azért, mert az örökhagyónak az első házasságra lépés előtt is voltak oly értéket képviselő anyai ingatlanai és betétei, amelyekből a keresetben részletezett hagyatéki vagyonok megszerezhetők voltak, melylyel szemben felperes nem bizonyította, hogy ezek más czélra fordíttattak s hogy a hagyatéki vagyon az első feleség közremunkálásával állott elő; ezekből pedig az állapítható meg, hogy az örökhagyónak az első házasság tartama alatt történt szerzése saját külön vagyonából történt, mely esetben pedig közszerzeményről szó sem lehet: a keresetet elutasítani kellett. C: A másodbiróság ítéletét az örökhagyó „honoraczior" voltára alapított indoka mellőzésével többi indokai alapján helybenhagyja azzal, hogy a jelzett indok azért mellőztetett, mert az "örökhagyó mint elemi iskolai tanitó felsőbb kiképeztetés hiánya miatt a honorácziorok osztályához nem tartozik s igy főszerzőnek nem tekinthető. (G. 1910. május 4. 1157/910. sz. a. I. p. t.) V. ö.: C. 3114/908. (Gr. XVI. 125—126. 1.) és az ezen esetnél összeállított joggyakorlatot. Hitbér. Tervezet 170—174. §. 230. Hitbérül valamely dolognak vagy jognak a haszonélvezete is kiköthető. Indokok: K. K. életbiztosítást kötött és pedig az: „Assicurazioni Generáli" társaságnál 1881. évi június hó 23-án az 1,310.589. számú kötvény szerint 10.000, a „Gresham"-nél 1887. évi április hó 22-én a 258.702. számú kötvény szerint 8000 korona erejéig. Kedvezményezettokül I. r. alperes K. L-t, az időközben elhalt K. I.-t és illetve törvényes örököseit nevezte meg. A felperes ezen biztosításokból befolyt összegeket igényli kizárólagos tulajdonul, azon az alapon, hogy a fentnevezett K. K. a. B) alatt csatolt hiteles kiadvány szerint 1890. május hó 26-án közjegyzői okiratban ezen életbiztosítási összegeket az ó, mint leendő neje javára, „hitbér czimén lekötötte" és kijelentette, hogy: „beleegyezik, hogy azokat a felperes hitbér czimén bírhassa és haszonélvezhesse." Az E) alatti házasságlevél igazolja, hogy K. K. és a felperes közt a következő napon, 1890. május 27-én a házasság megköttetett és az AJ alatti hagyatéki bírósági végzésből kitűnik, hogy a többször említett K. K. 1908. évi április hó 13-án meghalt, ennek folytán a házasság megszűnt. Az a körülmény, hogy a biztosított a kötvényekben más kedvezményezetteket jelölt meg, nem akadályozhatná azt, hogy azt a biztosítási összegeket eltérő személyek javára köthesse le, mert a kedvezményezett megnevezése a biztosítottnak egyoldalú cselekménye lévén, az által vissza volt vonható.