Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

határozatai és miniszterfanácsi határozatok 35 vonatkozó megállapítások, amennyiben azok alapján a tanitó már állami fizetéskiegészitést nyert, érintetlenül maradnak, nem alkalmazható oly esetben, amidőn a tanitó nem állami fizetéskiegészitést nyert, hanem csak ötödéves korpótlékban részesült és ily esetben az 1907. évi XXVII. törvényczikk alapján járó fizetés kiegészítésénél az ingatlanok, terményjárandóságok értéke az idézett 1907. évi XXVII. törvényczikk 8. §. 2. és 3. pontjai értelmében újból állapítandó meg. (1802/1909. K. szám). Oly községekben, ahol a törvény követelményeinek megfelelő elemi népiskola van, a tanköteles gyermekek a helyben levő iskolába járásra szoritandók. (A m. kir. vallás- és közoktatásügyi miniszte* 1909. évi 19,691. sz.). A felekezeti iskolák czéljaira megszavazott községi segélyek kezelése. A községek által a hitfelekezeti iskola czéljaira megszavazott segély felvételére az iskola helyi hatósága (iskolaszék) illetékes; a kérdéses segélyösszeg tehát e terv képviselőjének kezeihez annak nyugtájára fizetendő ki. A községi birói s az iskolaszéki gondnoki állás nem összeférhetetlen. Ha azonban a községi pénzkezelő s az iskolaszék pénzkezelője egy és ugyanaz a személy, a pénzkezelő a kérdéses segélyt a kezelésére bizott közpénzekkel összesitve nem kezelheti. Mert az 1886. évi 23,354. sz. a. kelt itteni körrendelet 4. pontja, valamint az 1899. évi 30,123. B. M. sz. a. kelt szabályrendelet első bekezdése szerint a községek kezelése alatt álló pénzek és pénzértékek külön kezelendők, s ezt a külön kezelést az állami pénzekre vonatkozólag az 1897: XX. t.-cz. 68. §-a is szigorúan elrendeli. A m. kir. belügyminiszter 63001/908. sz. határozata. Vadászati ügyekben. Ha valakinek lakásán vad nélkül szarvasagancs találtatik anélkül, hogy a vad elejtésének ideje megállapítható volna: ez a tény az 1883: XX. t.-cz. 31. §-a alapján való elmarasztalásra elegendő alapul nem szolgálhat. (A m. kir. belügyminiszter 1908. évi 1983. sz. határozata). (1883: XX. t.-cz. 47. §.) A szabadon élő vad, addig míg uratlan jószágot képez, sem lopásnak sem más vagyon elleni bűntett vagy vétségnek tárgya nem lehet. Nincs tehát jogalap arra, hogy az ügy elbírálása a kir. bíróság hatáskörébe utaltassék. Ellenben tekintettel arra, hogy a még uratlan jószágot képező vadnak barom módon való elejtése vagy elfogása a vadászás fogalma 3*