Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

határozatai es minisztertanácsi határozatok i», amidőn az erdei termékeknek idegen földbirtokon eiusztatái által való szállítása van kérdésben. Az a körülmény, hogy a csúsztatáshoz szükséges létesítmények már meg vannak, az idézett törvény alkalmazását nem zárja ki. A helyzet ilyen esetben csak annyiban változik, hogy a szál­litás megengedhetésének kérdését tárgyalni és tisztázni kell nem csupán az illető földbirtokosokkal, hanem azokkal is, akiknek a szállitás már korábban megengedtetett: mert a törvény czél­zatával merőben ellenkeznék, hogy olyan esetben, midőn maga a földbirtokos törvény szerint köteles megengedni a területén való átszállitást: akkor ezt megakadályozhassa az, akinek szint­úgy csak arra van joga, hogy az idegen területet az erdei ter­mékek szállitása czéljából igénybe vehesse. (2335/908. K. sz.) A magyar királyi államvasutak által kezelt helyiérdekű vasút egyik állomásán a vizállomási kut a szükséges vizet többé nem szol­gáltatván, e kut helyett ujat kellett létesíteni. Ebben az esetben nem valamely eddig hiányzott uj létesítményről, vagy valamely létesít­ménynek a változott követelményekhez képest való átalakításáról, ki­egészítéséről, avagy eredetileg nem kellően előállítottnak pótlásáról van szó, hanem arról, hogy az annak idején kellően előállított, de ter­mészeti események következtében használhatatlanná vált létesítmény pótoltassák. A vizállomási kutaknak az idő folyamán történő és számí­táson kívül nem hagyható eme használhatatlanná válása a vasúti üz­letben, mint a használat és időmúlás természetes következményei jelentkeznek, amiért is az ilyen megromlással szemben a pálya hasz­nálhatóságának fentartása a pályafen tartás körébe esik. (Közigazga­tási bíróság 1909. április 21. 42/1909. K. sz.). A közutak, utczák és gyalogjárók mentén egyes birtokosok által ültetett élőfák a község tulajdonát képezik s ha a fákat ültető bir­tokosok azokat kivágják vagy megrongálják, mezőrendőri kihágást követnek el. (A m. kir. földmivelésügyi miniszternek 1908. évi 15,439. sz. határozata). (1894: XII. t.-cz. 103. §.) Többek által elkövetett jogosulatlan legeltetés, ha nincs adat arra, hogy a panaszlottak egységes elhatározással legeltettek az idegen területen: külön-külön bírálandó el. (Minisztertanács 3368/908. 1. M. sz.. a.) A mezőőr szolgálati követelése iránt indított ügy elbírálása, tekintet nélkül arra: vájjon községi avagy magánszolgálatra fogad­tatott-e fel: a közigazgatási hatóság hatáskörébe tartozik. (A m. kir. hatásköri bíróság 1908. évi 71. sz. határozata).

Next

/
Thumbnails
Contents