Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

Szerzői jog. (1884: XVI. t.-cz.) Valamely képzőművészeti alkotásról készített másolat elkészültnek már akkor tekinthető, ha az eredeti alkotás vezéreszméje (motívuma) a másolaton annyira kifejezésre jutott, hogy azt maga annak elkészítője forgalomba helyezésre már alkalmasnak tartja. A zár alá vett, az I. r. alperes által készített másolaton B. Gy. „Kedvenczeim" ez. festményének főmotívuma teljesen ki van fejezve s kidomborítva a főalakkal és az ezt környező virágokkal, e mellett a még hiányzó háttérrészlet azonban nem oly lényeges része az egész képnek, hogy ezen hiány miatt a másolat csak az utánképzés megkísérlésének volna tekinthető. Helyesen állapította meg tehát az elsőbiróság a szerzői jog befejezett bitorlását az I. és II. r. alperesek terhére annyival is inkább, mert II. r. alperes, a másolat festője, jelenlétében és hozzájárulásával tette a másolatot mostani állapotában eladóvá, e szerint azt ezek az alperesek forgalomba helyezésre alkalmasnak találták. (G. 1909. január 7-én, 3579/P. sz.) Szerzői jog bitorlása forog fenn, ha a szerző müvének általa a maga részére megrendelt másolatai adatnak el, mert az 1884: XVI. t.-cz. 5. §-a értelmében a jogosulatlan forgalomba helyezés már egymagában is a szerzői jog bitorlását képezi. C. 1902 nov. 11. 4566 (Gr. VIII. 276. 1.) — A másolat minősége nem rontja le a bitorlás tényét. G. 1896 szept. 2. 1886. (Gr. VIII. 276. 1.) A fordítónak a maga fordításán, mint saját szellemi alkotásán épp oly szerzői joga van, mint az eredeti mű szerzőjének az eredeti művön és így a fordítót a védelem a bitorlással szemben a fordítás jogosultságának kérdésétől függetlenül megilleti, annyival inkább, mert az 1884: XVI. t.-cz. 8. §-a nem tesz megkülönböztetést arra nézve, vájjon az eredeti műnek fordítása jogosultan vagy jogosulatlanul eszközöltetett-e. A fordító joga összeütközésbe jöhet ugyan a szerző jogával, ha a fordító ennek beleegyezését a fordításhoz meg nem szerezte, azonban a jogoknak ez az összeütközése a forditó önálló jogát nem érinti, ő tehát fordításának általa meg nem engedett többszörözéséi bíróilag önállóan üldözheti.