Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

A m. kir. Curia: A kir. Curia mindkét alsóbiróság Ítéletét megváltoztatja és alperesek ama cselekményét, hogy az L r. alperes által szerkesztett, II. rendű alperes által kiadott, Miskolczon megjelenő „Ellenzék" czimü lap 1907. évi 75. számában, a felperesnek a „Polgár" czimü budapesti napilap 1907. évi 141. számában „őzike" czimmel megjelent tárczaczikk forditását a felperes beleegyezése nélkül utánnyomatták és forgalomba helyezték, az 1884: XVI. törvényczikk 8. §-ába ütköző szerzői jog bitorlásának nyilvánitja és ezért alpereseket egyenként és pedig II. r. alperest Sz. L. személyében, az 1884: XVI. törvényczikk 19. §-a értelmében, az 1892: XXVII. tör vény czikkben jelzett czélra 15 nap s végrehajtás terhe alatt fizetendő, a 19. §. alapján behajthatatlanság esetén 1 napi fogházzal helyettesitendő 20 K pénzbüntetésre itéli és ugyanokét arra kötelezi, hogy felperesnek 10 korona kártérítési tőkét, ennek 1907. évi szeptember 25. napjától járó 5% kamatait, 80 korona 50 fillér perbeli és 48 korona két rendbeli felebbezési költséget egyetemlegesen megfizessenek. Indokolás: Az 1884: XVI. törvényczikk 8. §-a értelmében az irói fordított müvek a jogosulatlan többszörözés, közzététel és forgalomba helyezés elien az eredeti müvekkel egyenlően védetnek. A törvény eme rendelkezéséből következik, hogy a fordítónak a maga fordításán, mint saját szellemi alkotásán ép oly szerzői joga van, mint az eredeti mü szerzőjének az eredeti művön és igy a fordítót a védelem a bitorlással szemben, a fordítás jogosultságának kérdésétől függetlenül, megilleti, annyival inkább, mert a fent hivatkozott törvény 8. §-a nem tesz megkülönböztetést arra nézve, vájjon az eredeti műnek fordítása jogosultan vagy jogosulatlanul eszközöltetett-e. A fordító joga összeütközésbe jöhet ugyan a szerző jogával, ha a fordító ennek .beleegyezését a fordításhoz meg nem szerezte, azonban a jogoknak ez az összeütközése a fordító önálló jogát nem érinti, ő tehát fordításának általa meg nem engedett többszörözését bíróilag önállóan üldözheti. Minthogy az alsóbiróságoknak az alperesek által meg nem támadott megállapítása szerint az „Őzike" czimü tárczaczikket, mint fordítást, alperesek az „Ellenzék" czimü lapjukban a felperes, mint fordító beleegyezése nélkül közölték, alperesek, mint, lapszerkesztő és kiadó ellenében az 1884: XVI. törvényczikk 8. §-ába ütköző szerzői jog bitorlásának vétsége és ugyanezen törvény 20. §-ához képest az okozott kárért való egyetemleges felelősségük megállapítandó volt. Ehhez képest őket egyénenként a rendelkező rész szerint megbüntetni és a felperest illető nem tulmagasan felszámított fordítói tiszteletdíj elvonásával okozott kár, ugy az 1868: LIV. törvényczikk 251. §-ához képest a per és a sikerre vezetett felebbezés költségeinek megtérítésében elmarasztalni kellett. (1908. deczember 29-én, 3520. sz.) Jogviszony a fordító és kiadója között. C. 84 decz. 18. 600. sz (Gl. I 698 1.) Döntvénytár. 17