Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

6 A m. kir. közigazgatási bíróság közigazgatási osztályának tásánál kizárólag az a jogszabály, amit az ezen szolgáltatásokra vonatkozólag alkotott szabályrendelet rendel. Miután pedig az alapitvány sem állítja, hogy a vonatkozó szabályrendeletek alapján ezek alól mentesség illetné meg, ezekre vonatkozólag a mentességet annál kevésbbé igényelheti, mert ezek nem egyszerű tributumok — már pedig az alapító levél erről szól, — hanem mint a vizbér és szemétfuvarozási dij a város által nyújtott külön szolgáltatások megtérítése, azért ezekre vonatkozólag' az alapitvány viselési kötelezettségét a községi adó s városi adóra vonatkozólag fölsorolt indokokon felül, még ezekből az indokokból is meg kell állapítani. (3000/908. K.) Az adókivető bizottság által kivetett állami adó ellen érvényesített felebbezés esetében, ha az adózó fél ilyen adóval előbb megróva még nem volt, az állami adó és az azután járó községi adó behajtása iránt végrehajtási eljárást mindaddig nem lehet inditani, amig az állami adóra vonatkozó felebbezés felett az adófelszólamlási bizottság nem határozott. (4003/1908. K. szám). A vármegyei pőtadő az egyes adózókat, fizetett állami adójuk arányában terheli, nem pedig a község egyetemét. A község kötelezettsége csak arra terjed, hogy a megállapított pótadőt az egyes adózókra a meghatározott százalékban kiveti, tőlük behajtja s a törvényhatósághoz beszolgáltatja. A községi adó az 1886: XXII. törvényczikk 129. §-a értelmében mindig a folyó évre vetendő ki a 130. §. szerint. Ennélfogva e pótadó is folyó évi állami adó alapján levén kivethető, a megelőző évre eső és a kivetés évére csupán áthozott III. osztályú kereseti és üzleti adó a folyó évi kivetésnél pótadó alapjául nem szolgálhat. Az 1883 : XV. törvényczikk 9. és 12. §-a szerint a vármegyei pótadó beszedése az egyéni kivetés alapján történik, amely kivetés ellen felszólamlási joguk van a feleknek. (822/908. K. sz.) Községháza és jegyzői lakás épitési költségei a község minden tagját egyenlően érdeklő közigazgatási kiadások közé tartoznak, amelyek a községi törvény 130. §-a 2. bekezdése szerint az ott felsorolt egyenes állami adók minden nemét terhelik s amelyek kivetésének alapjául a községhez közigazgatásilag csatolt puszta után fizetett egyenes állami adóknak csupán fele részét lehet venni. (3613/1908. K. szám). (1886: XXII. t.-cz. 139. §.; 1883: XLIV. t.-cz. 27. §.)