Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

Törvényes leszármazás 131 Az anya beismerése a gyermek törvény lelenitése iránti peri tékul el nem fogadható. C. 1897 szept. 23. 101 (Gr. VII. 228. ].) Törvénytelen születés megállapítása iránti kereset; vélelem. A kir. Curia: Peres felek házassága 190G október 14-én köttetett; s peres felek . . . mintegy 14 napig, tehát körülbelül 1906 október utolsó napjáig éltek együtt, a kiskorú másodrendű alperes pedig .... 1907 május 1-én, vagyis az egybekelés után hat és fél hónap múlva született, e gyermek 1906 július 6-tól az évi november l-ig tartó fogamzási idejének egy része tehát az egybekelés utáni időre esik. Ily körülmények között másodrendű alperes csak akkor volna törvénytelen származásúnak kimondható, ha felperes minden kétséget kizáró módon bizonyítaná, hogy volt nejével, a kiskorú alperes anyjával, jelen perbeli elsőrendű alperessel az egybekelés után nemileg közösülnie lehetetlen volt. Tekintve azonban, hogy felperes ezt nem bizonyitotta, de nem is állította, hogy az egybekelés után mintegy 14 napig vele együtt lakó elsőrendű alperessel nemileg nem közösült; valamint az sem lett bizonyitva, hogy a gyermek nem származhatott a házasság megkötése után történt fogamzásból; tekintve továbbá, hogy a felperes és elsőrendű alperes között kötött házasság érvénytelenségét kimondó s e részben felebbezés és hivatalból felülvizsgálat hiányában jogerőssé vált 1032/908. számú elsőbirói Ítéletben a felperes és elsőrendű alperes közti viszonyra vonatkozólag a tényállás arra való tekintet nélkül, hogy a fogamzási idő egy része az egybekelés utáni időre esik, állapittatott meg, mely megállapítás azzal a kétségtelen ténynyel szemben, hogy felperes és elsőrendű alperes az egybekelés után mintegy 14 napon át, tehát a fogamzási idő egy részében együtt éltek, a közösülés lehetetlensége pedig bizonyítást nem nyert, a kiskorú másodrendű alperessel szemben oly itélt dolognak, mely az ő családi állására döntő befolyással lehetne, nem tekinthető, sőt ezen előadott s kétségtelenül megállapított ténykörülményekkel szemben a gyermek törvénytelen származásának kimondása egyenesen törvénybe ütköznék, ezeknél fogva felperes keresetével mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával feltétlenül elutasítandó volt. (C. 1909. június 22-én, 883. sz.) Házasság tartama alatt született gyermek törvénytelen születésűnek csak ugy mondható ki, ha a nemzés lehetetlensége bizonyittatott. C. 1891 nov. 17. 6210 (Gr. VII. 229. 1.) A házasság tartama alatt született gyermek törvénytelen származásának megállapítása iránti perekben annak a ténykörülménynek bizonyítása bír döntő sulylyal, hogy a férj a gyermek fogamzásának időszaka alatt a nejével nem közösült. Még ha bizonyított lenne is, hogy a nő idegen férfiakkal közösült, az esetben lehetséges, hogy a íelperes nejével nemileg érintkezett és a gyermek tőle fogantatott. (C. 1909. november 10-én. 2107.)