Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

132 Családjog örökösödési perekre is alkalmazandó jogszabály, hogy a gyermek törvényes származását egyedül a férj van jogositva megtámadni és ez a jog a férj örököseire csak az esetben száll át, ha a férj a gyermek létezéséről tudomással nem birt, avagy, ha a szükséges törvényes lépések megtételében akadályozva volt. G. 1598/905. sz. az I. polgári t. által elvi jelentőségűnek kimondott határozata. (Gr. XIII. 285. 1.) C. 6817/106. sz. (Gr. XV. 305. 1.) Az oly házasság fennállása alatt született gyermek, amelynek megkötésekor a férj tudta, hogy a jegyese teherbe van ejtve, a tőle való nemzés lehetetlenségének bebizonyításáig törvényes származásúnak tekintendő. C. 7358/907. sz. (Gr. XV. 395. 1.) II. Törvényesités. (Tervezet 200—220. §-,ai.) A kir. leirattal való törvényesités hatályosságának megtámadására, amenyiben ennek helye van, csak azok birnak a dolog természete szerint jogosultsággal, akiknek beleegyezése a törvényesitéshez megkívántatik. Mai jogunk a házasságon kivül született gyermekeknek legfelsőbb kegyelem utján való törvényesitéséhez a törvényesítő apa törvényes gyermekének beleegyezését nem kivánja meg, sőt annak kifejezett ellenzése sem gátolja a törvényesitést. (Curia 1909. május 19. 870. sz. a. III. p. t.) A pécsi kir. tábla: Az elsőbiróság Ítéletét helybenhagyja. Indokok: Mai jogunk a tör vény esitésnek két módját ismeri, u. m. az utólagos házasságkötéssel és a király kegyelméből való törvényesitést; de mig az utólagos házasságkötéssel a házasságtörésben született gyermekek nem törvényesithetők, addig a király kegyelméből ezek is törvényesithetők, nem lévén oly tételes törvény, mely ezeket a király kegyelméből való törvényesitósből kizárná. Minthogy pedig a per adatai szerint alperes törvényesítése a király kegyelméből történt s minthogy a törvényesitést megengedő s Ö Felségének az 1848. évi III. t.-cz. 2. §. szerint az igazságügyminiszter ellenjegyzése mellett gyakorolt legfelsőbb kegyelmi ténye birói uton felül nem birálható, meg nem semmisithető, érvénytelennek ki nem mondható; minthogy továbbá annak megállapítása iránt, hogy alperes a legfelsőbb kegyelmi tényből jogokat nem formálhat, hogy néhai G. D. után öröklési igénye nincsen, csak az esetben indítható kereset, ha a megállapítás felperes jogviszonyainak biztosítására alperessel szemben szükségesnek mutatkozik, ezt pedig a felperes ki nem mutatta, ugyanezért az elsőbiróság Ítéletét a most felhozott indokok alapján helyben kellett hagyni. (1908 deczember 10. 1937. sz. a.) A kir. Curia: A másodbiróság ítéletét helybenhagyja. Indokok: A kir. leirattal való törvényesités hatályosságának megtámadására, amennyiben ennek helye van, csak azok