Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

108 Családjog let rendelkező részében meghatározott összegű nőtartási dijat a kir. törvényszék ez alapon ítélte meg. A kir. törvényszék a felek házasságából született mindhárom kiskorú gyermek tartását, gondozását és neveltetését a felperesre bizta és pedig a fiúgyermekét részint azért, mert 7-ik életévét meghaladván, az 1877: XX. törvényczikk 13. §-a s az 1894: XXXI. törvényczikk 95. §-a értelmében különben is atyjánál hagyandó és részint, mert a felek e részben egyeztek meg. A leánygyermekeket pedig azért, mert egyrészt a Zemplénvármegye árvaszékének, mint gyámhatóságnak az iratokhoz csatolt 10673/1908. sz. véghatározatával kétséget kizáróan megállapittatott, hogy alperes a . . . gyermeknek a gondozását és neveltetését teljesen elhanyagolta, iskolába nem járatta, felügyelet nélkül az utczán kóborolni hagyta, korához nem illő és erejét felülhaladó teendő végzésére használta fel; ekként tehát ennek a gyermeknek és e vonatkozásban a másik leánygyermek ellátásánál is okszerű folyományként előállható hasonló elhanyagolás bekövetkezhetésének elkerülése szempontjából eme másik leánygyermeknek is atyja gondozására való bizatása annak érdekében állónak mutatkozik. (1908. nov. 12-én 4865. sz. a.) Alperes perujitási keresetében az alapperbeli ítéletnek azon részét, mely szerint felperes részére havi 10 korona tartásdíj megfizetésére köteleztetett, hatályon kívül helyezni kéri azon az alapon, mert tanukkal tudja bizonyítani, kiknek kihallgatását azonban az alapperben még nem érvényesíthette, hogy felperest a házassági kötelék megszűnte körül nagyfokú vétkesség terheli. Minthogy azonban a vétkesség kérdése csak a bontó okkal kapcsolatosan, tehát csak a házassági kötelék felbontása iránti kérdéssel együttesen képezheti az elbírálás tárgyát, amely kérdés curiai ítélet által véglegesen eldöntetett és ennélfogva újbóli elbírálás tárgyát többé nem képezheti: a perujitási kereset elutasittatott. (O. 1908. nov. 17. 4930.) Alperesnek már a házasság megkötése előtt is nyílt korcsmaüzlete volt és felperes ezt tudva kötötte meg alperessel a házasságot. Ily körülmények között egyedül az, hogy alperes a házasság megkötése után felperes kívánatára a korcsmaüzlettel fel nem hagyott, az 1894. évi XXXI. t.-cz. 80. §-ának a) pontja alá eső bontó okot meg nem állapítja. (M. k. C. 1909. január 20-án 5033. sz.) Alperesnő a férje és nőtanitványa között fenforgott és bizonyított bizalmas érintkezésnél, gyakori találkozásnál fogva, nem alaptala nul meríthetett gyanút férjének a házassági kötelességekkel össze nem egyeztethető magatartására és ha efeletti felindulásában, mint házastárs, sértő kifejezésekre ragadtatta magát, ebbeli magaviselete nem