Grecsák Károly - Sándor Aladár (szerk.): Grill-féle döntvénytár 16. 1909 (Budapest, 1910)

Házasság felbontása tokinthető olyan súlyos házastársi kötelességszegésnek, amely az 1894: XXXI. t.-cz. 80. §. a) pontjában meghatározott bontó okul szolgálhatna. A m. kir. Curia: Felperes keresetét arra alapította, hogy az alperes ismételve Oroszországba utazott és midőn legutóbb 1906. évi március hó 7-én ismét Oroszországba utazott, onnan való visszatérése után, e miatt szüntette meg az alperesseli életközösséget, ezenkivül pedig az alperest a becsületét sértő kifejezésekkel illette és azzal gyanúsította, hogy egyik nőtanitványával szerelmi viszonyt folytat. Özv. G. Zs.-né, G. M. és T. G.-né tanuk vallomása szerint, az alperes 1906. szeptember 2-án tényleg becsületsértő kifejezésekkel nyilatkozott az akkor jelen nem volt felperesről és ugy ezen tanuk, mint V. M., K. J. és Gs. G. előtt, különböző időkben azzal gyanusitotta a felperest, hogy egyik nőtanitványával szerelmi viszonyt folytat, de az alperesnek ezen magaviselete • olya súlyos házastársi kötelességszegésnek, amely az 1894. évi XXXI. törvényczikk 50. §. a) pontjában meghatározott bontó okul szolgálhatna, azért nem minősithető, mert épen G. M.-nak az alperesi kérdésekre adott válaszából, továbbá M. I.-nak és H. B.-nak vallomásából kitetszőleg, a felperes és az illető nőtanitványa között fenforgott és bizonyitott bizalmas érintkezésnél és gyakori találkozásnál fogva, nem alaptalanul meríthetett az alperes gyanút a felperesnek a házassági kötelességekkel össze nem egyeztethető magatartására és ha e feletti felindulásában, mint házastárs, sértő kifejezésekre ragadtatta magát, ebbeli magaviselete annál kevésbbé vonható a legsúlyosabb beszámítás alá, mert nyilatkozatait részben az érdekelt felek előtt, részben pedig a legközelebbi rokonok előtt tette. Minthogy pedig a felperes nem bizonyította azt, hogy az ő akarata ellenére vagy jogos ok nélkül utazott alperes 1906. március havában Oroszországba és ekként annak visszatérése után a felperes jogos okból szüntette meg az életközösséget: ezek szerint az alperes ellenében bontó okot nem bizonyitott és a fent kifejtetteknél fogva, mindkét alsóbiróság ítéletének megváltoztatásával, a kir. Guria felperest keresetével elutasította. (1909. február 9-én 401/909. P. sz.) Ha a házasfelek egymást gyalázó és becsületsértő kifejezésekkel illették és ha az életközösség köztük már hosszabb ideje megszakadt: a házasság a HT. 80. §. a) pontja alapján mindkét fél hibájából felbontandó. (Curia 1909. február 9. 4327/908. sz. a. III. p. t.) A férjnek összeférhetlen természetű és perlekedő mostoha szülőjével a nő közös lakásban és közös háztartásban élni kötelezve nincs, hanem joggal követelheti a férjtől, hogy a nyugodt és békés házas együttélhetés érdekében külön lakást vegyen és külön háztartást rendezzen be.