Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 14. 1907 (Budapest, 1909)

Btk. 84. §. 2. p. 13 Az ügyészség azon indítványának, hogy az Ítéletben melhatároztassák, hogy vádlott a javítóintézetben meddig tartassék bent, helyt adni nem lehetett, mert egyrészt erre törvényes alap nincs, másrészt pedig mivel egy ily rendelkezés büntetés jellegével birna; és mert ha a javítás a kiszabott időn belül következnék be, a javítóintézeti igazgató kénytelen volna a már megjavult egyént a javítóintézetben tartani addig, mig a kiszabott idö le nem telik, az pedig, eltekintve attól, hogy büntetésszámba menne, ellenkeznék magával a javítóintézetben való elhelyezés czéljával. C.: A vádlott az esküdtbirósági Ítélet ellen azért, mert javítóházban való elhelyezésére ítéltetett, semmiségi panaszt jelentett be. Eme rendelkezés ellen azonban a semmiségi panasz a törvényben kizárva van: ennélfogva az a Bp. 434. §-ánál fogva visszautasítandó volt. (1906. jan. 4. 6199. sz.) — Mint a köv. hat. kifejti: a rendelkező rész ut. p. teljesen fölösleges, mert erre nézve nem a birói határozat, hanem a törv. (,84. §. 2. bek.) imperativ rendelkezése kötelezi az igazgatót. Btk. 84. §. 2. p. Ha felmentett kiskorú (12—16 éves) javítóintézetben való elhelyezése rendeltetik el, a tartam nem határozható meg. 21. A törvényszék a vád alapjául szolgált lopást megállapítottnak vette; azonban a vádlottnak a főtárgyaláson adott feleleteiből és ott tanúsított magaviseletéből, valamint a meghallgatott orvosszakértőnek véleményéből azt is megállapította, hogy I. M. vádlott, a ki a terhére rótt cselekménynek elkövetése idejében életkorának 12-ik évét már túlhaladta, de 16-ik évét még be nem töltötte, cselekménye bűnösségének felismerésére szükséges belátással nem birt. Ehhez képest a törvényszék vádlottat a vád alól a Bp. 326. §-ának 3. pontja alapján felmentette; de egyúttal a Btk. 84. §-ának 2. bekezdése értelmében három évi tartamra javítóintézetbe való elhelyezésre ítélte el. C.: Az u—i törvényszék ítéletének azzal a rendelkezésével, melyben nem szorítkozva a javítóintézetbe való elhelyezés elrendelésére, a javítóintézetben tartás időtartamát is meghatározta, a törvényt megsértette. A büntetés mértékének meghatározása ugyanis a bűnösség megállapítását tételezi fel, e nélkül büntetés kiszabásáról szó sem lehetvén. Midőn tehát a bíróság vádlottat a terhére rótt cselekmények vádja alól azért mentette fel, mert a bűnösség felismerésére szükséges belátás hiányánál fogva a büntethetőséget kizáró ok forgott fenn, a büntetés kiszabásába már nem bocsátkozhatott. A Btk. 84. §-ának 2. bekezdése jogot ád ugyan a bíróságnak arra, hogy az ennek a szakasznak első bekezdésében meghatározott okból büntetés alá nem vehető kiskorút javítóintézetbe való elhelye-