Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 13. 1906 (Budapest, 1908)

74 Btk. 260., 261. A hatóság előtti rágalmazás nem főmagánvád tárgya. 134. A t.-i társaskör a Btk. 260. §-a alapján panaszt tett vádlott ellen a miatt, mert ez a belügyminiszterhez intézett följelentésében alaptalanul azt állította, hogy a kör helyiségeit szeretkezésre engedik át. A jb. az ügyészségi megbízott jelenléte nélkül hozott ítéletét, a mely jogerőssé vált. C. Je. é. 181.: Az i.-i kir. jb. megsértette a törvényt, a menynyiben a Btk. 260. §-ában körülirt rágalmazás vétsége miatt folytatott jelen bünv. ügyben a tárgyalást az ügyészségi megbízott jelenléte nélkül tartotta meg, mert a Btk. 260. §-a alá eső rágalmazás vétsége, habár a Btk. 268. §-a szerint a sértett fél indítványára üldözhető, nem tartozván a magánvádnak fentartott, a Bp. 41. §-ában felsorolt bűncselekmények közé: nem magán-, hanem közvád tárgya. (1905 jun. 15. 5843.) Btk. 261. §. A becsületsértés passzív alanya. 135. C: Igaz ugyan, hogy a Btk. 261. §-a alá eső becsületsértés tényálladékához megkívántatik, hogy a sértés meghatározott személy ellen irányuljon, vagyis hogy a sértett kiléte kétségtelenül megállapítva legyen; ámde ez a megállapítás nemcsak a sértettnek névszerinti megnevezése alapján, hanem olyan adatok segélyével is történhetik, melyek a sértett személye iránt kételyt nem engednek. (1905 október 25. 9117.) Meggyalázó kifejezések: a) „fizetés alól minden lehető módon kibújik"; b) „őt főmagánvádló becsapta". 136. C.:Minthogy a sajtóközleményben foglalt az az állítás, hogy főmagánvádló „minden lehetséges megengedett és meg nem engedett eszközt felhasznál arra, hogy a fizetés alól kibújjon", általánosságánál fogva nem bír a Btk. 258. §-ába körülirt rágalmazás tényálladékához megkívánt határozott tényállítás jellegével, hanem csak meggyalázást foglal magában: a kir. tábla a cselekmény minősítésénél (261. §.) a Btk. rendelkezését helyesen alkalmazta. (905 okt. 18. 8881.) ' 137. C: Vádlott többek előtt az állította fömagánvádlóról, hogy ez őt becsapta. E kifejezéssel vádlott nem állított valamely különös esetre vonatkozó oly tényt, mely valósága esetén a főmagánvádlót közmegvetésnek tenné ki, hanem vádlott emiitett többek jelenlétében használt kifejezésével a főmagánvádlót csupán becsmérelte, erkölcsi értékében kisebbítette, meggyalázta. (1905 szept. 28. 8339.) Kereskedői érdekből szükséges figyelmeztetés, habár sértő volna is, becsületsértésnek nem tekinthető.