Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 13. 1906 (Budapest, 1908)

Btk. aói. ft. 75 138. A főmagánvdló képviselője a Bp. 385. §-ának 1. a) pontjára hivatkozással azért jelentett be semmiségi panaszt, mert a vádlott által közzétett nyomtatvány bűncselekmény tényálladékát foglalja magában, a mennyiben a körlevélnek az a tartalma, hogy a főelárusitók a főmagánvádlóval szemben „bárminemű (sorsjáték) üzleti Összeköttetéstől minden körülmények között tartózkodni szíveskedjenek" gyanúsítást jelent. C.: A semmiségi panasz alaptalan. Bár a vádba helyezett tett magában foglalja ugy a közzététel, mint a terjesztés ismérveit, a vádlott még sem volt bűnösnek kimondható, mert a körlevélnek fent idézett szavai nem meggyalázok. Azok nem tartalmaznak mást, mint egy üzlet vezetőjének az üzlet meghatalmazottaihoz intézett felhívását arra, hogy az ügyködést bizonyos kereskedői érdekeknek figyelembe vételével folytassák. Kétségtelen, hogy az üzlet vezetőjének joga van ilyképpen intézkedni és az ügyködés köréből egyes személyeket ki is zárni, amely kizárás egymagában véve meggyalázónak semmiképpen sem tekinthető. Jelen esetben az intézkedés alakja sem foglal magában sértést; az a körülmény pedig, hogy a czimzettek esetleg azt a következtetést vonhatják le belőle, hogy az igazgató a főmagánvádló iránt bizalommal nem viseltetik, őt az ügynöki teendőkre alkalmatlannak tartja, nem képez becsületbe vágó gyanúsítást és e tekintet semmiesetre sem akadályozhatja az üzlet vezetőjét abban, hogy az ügyködést a vállalat érdekeihez képest irányítsa. Ehhez járul, hogy a kir. tábla bizonyítottnak vette, hogy a főmagánvádló a sorsjegyek elárusitása körül „szabályellenesen és hanyagul járt el", s így a vádlottnak a vállalat jogos érdekei által indokolt cselekményének büntethetősége a Btk. 263. §-ának utolsó bekezdése értelmében is ki van zárva. A kir. tábla nem tévedett tehát midőn a vádlott cselekvését nem vonta a Btk. 261. §-a alá. (905 jun. 25. 723.) Női becsület megsértése. 139. Vádlottak magánvádló férjes nőről azt állították, hogy az S. F.-nek levelet irt és pedig oly körülmények közt, hogy a tanuk tudták azt, miként főmagánvádlónak S. F. nősülése előtt több éven keresztül szeretője volt, tehát akkor, midőn vádlottak levélről beszéltek, az alatt szerelmes levelet értettek. C. r Ezek a tények egy férjes nőre nézve meggyalázást foglalván magukban, a kir. törvényszék az anyagi törvényt nem alkalmazta tévesen, midőn a vád alapjául szolgáló tettben a becsületsértés tényálladékát ismerte fel. (905 aug. 31. 7691.) 140. H. vádlott, G. és L. vádlottakkal egyetértve a 18 éves Sz. Matild sértett nevében ennek tudta nélkül egy levelet intéztek Sz. Ernőhöz, melyben a sértett Sz. Matild Sz. Ernőnek szerelmet vall és neki találkát is ad. H. vádlott ezt a levelet tollba mondotta L.-nek, G. pedig azt Sz. Ernőnek kézbesítette. C: Ez a tett a női hírnévre sértő voltánál fogva a becsület-