Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 13. 1906 (Budapest, 1908)

62 Btk. 192., 203. §. 109. Sértett plébános szentséggel kezében beteghez ment s mintegy 19 lépés távolról vádlott keresztbe ment előtte s mert vádlott kalapját csengetés daczára nem vette le, sértett a harangozónak, ugy hogy vádlott is hallhassa s botjával az általa jól ismert és vele haragos viszonyban levő vádlott felé mutatva, azt mondotta: ki az? talán valami zsidó, hogy nem emeli le kalapját, mire vádlott azt felelte vissza, hogy „magának nem köszönök, rosszabb a zsidónál, czigány". Szolnoki j b.: Minthogy v. a plébánost, midőn szentséggel beteghez ment, tehát vallási szertartást teljesített, „maga rosszabb a zsidónál, czigány" sértő kifejezésekkel illette, cselekménye a Btk. 192. §-ában meghatározott vétség tényálladékát állapítja meg. A Btk. 261. §-ában meghatározott becsületsértés vétsége alól felmentendő volt a vádlott, mert a jelen esetben e szakaszt a 192. §. absorbeálja. (1905. 227. sz.) Szolnoki tsz.: Vádlott felmentendő volt, mert sértett akkor midőn vádlott azt felelte vissza, hogy magának nem köszönök, rosszabb a zsidónál, czigány, vallási szertartást nem teljesitett, hanem csak ment vallási szertartást teljesíteni és az nem nyert megállapítást, hogy sértett szertartásos ruhában lett volna, vádlott cselekménye tehát nem képezi a Btk. 192. §-a szerinti vétség tényálladékát, hanem a Btk. 261. §-ába ütköző becsületsértést állapítja meg, ezen bűncselekmény alul pedig vádlott a járásbíróság ítéletével jogerősen fel lett mentve; de felmentendő volt vádlott a vád alul még az esetben is, ha sértett vallásos szertartást teljesitőnek volna is tekinthető, mert nem vádlott volt az, ki sértettet támadta, hanem sértett támadta vádlottat, vádlott csak viszonozta sértett kifejezéseit, tehát vádlott szándéka nem arra irányult, hogy az állam által elismert vallás lelkészét, a midőn az vallási szertartást teljesít, szóval megtámadja, hanem csak az őt provokáló és ellene sértő kifejezéseket használó sértettnek mint magánembernek viszonozza sértő kifejezéseit. (1905. évi 6188. sz.) Btk. 203. §. Az utánzás tökéletlensége folytán fölmentés. 110. P é c s i T.: A közönséges fehér papirszeleteknek csak egyik oldalára nyomott, nem is az állítólag utánozni szándékolt, hanem másféle színű, fordított számjegyű és másszövegü bankjegy-utánzatok forgalombahozásra egyáltalán nem lévén alkalmasak, a kir. ítélőtábla elfogadta vádlottnak azt a védekezését, hogy az utánzatokat nem forgalombahozatal czéljából készítette. (1905 decz. 20. 2272.) Hamis egyforintos s hamis ötkoronás ezüstpénzek készítése anyagi halmazat. ni. Vádlottak 1905. évi május hó folyamán hamis egyforintos értékpénzeket és külön hamis ötkoronás váltópénzeket készitettek abból a czélból, hogy azokat való pénz gyanánt forgalomba hozzák. A pécsi T. a halmazat mellőzésével egy büntettet állapított meg.