Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 13. 1906 (Budapest, 1908)

Bp. 363. 3. bek., 367. §. [. bek. •77 esküdtbíróság elnöke az esküdtek kötelességére hivatkozott, meri továbbá annak adott kifejezést, hogy ha az esküdtele a „vádlottat felmentik, lesújtó ítéletet mondanak a fömagánvádlóra". Ez a panasz azonban elutasítandó volt, mert a felek az elnöki fejtegetés jogi részének a jegyzőkönyvbe való felvételét nem kívánták, s igy az jegyzőkönyvbe nem is vétetvén, annak valódi tartalma meg sem állapitható, ennek hiányában tehát a panasz alapossága el nem bírálható. (1906 április 9. 3748.) Bp. 363- §• 3- bek. 370. Az ügyész szerint az elnök ezekkel a szavakkal: ,,az tisztába hozva nincs, hogy miként történt a halált okozó sértés, mert erre tanuk nincsenek, de az bizonyos, hogy a halál vádlott sértése által okoztatott, most az esküdtek vannak hivatva meggyőződésük szerint ítélkezni", a Bp. 363. §. harmadik bekezdésének ellenére a bizonyítás eredményéről nyilvánított véleményt. C.: A jkönyv szószerint igazolja az elnöki fejtegetés ama kitételeit, a melyek a semmiségi panaszszal megtámadva vannak. A Bp. 363. §-ának harmadik bekezdése tiltja, hogy az elnöki fejtegetésben vélemény nyilvániltassék akár a bizonyítás eredményéről, akár pedig a bizonyítékok mérlegelése tekintetében, tehát az elnöknek nem szabad meggyőződését nyilvánítani arra nézve, hogy mit lát bizonyítottnak, s mit nem, sem útmutatást adni arra nézve, hogy az esküdtek miként mérlegeljék a bizonyítékokat. Minthogy pedig a fejtegetésben nyilvánvaló útmutatás foglaltatik arra nézve, hogy a kir. ügyész részéről a Btk. 301. és 306. §§-ai alapján emelt halált okozó testi sértés bűntettét megállapítani nem lehet, és az elnöki fejtegetés reámutatott arra is, hogy a kir. ügyész vádjára vonatkozóan bizonyítékok nincsenek, tehát ezzel az esküdtek meggyőződését már eleve befobvásolta; s minthogy ez a kitanitás a vád érdekét sértette: a kir. ügyész által a Bp. 427. §. 5. pontja alapján bejelentett semmiségi panasz indokolt, az elsőbiróság Ítéletét tehát az ezt megelőző tárgyalással együtt meg kellett semmisíteni. (904. decz. 15. 10.324.) Bp. 367. §. 1. bek. A szavazási sorrend megsértése. 371. C.: A Curia a Bp. 427. §-ának r. p.-ban foglalt semmiségi ok fenforgását hivatalból nem állapította meg, mert a Bp. 367. §-ának 1. bekezdésében előirt szavazási sorrend megsértése egyáltalán nem képez semmiségi okot, mert az nem vonható az esküdtszék megalakításának a körébe; eltekintve attól, hogy a főtárgyalási jegyzőkönyv tartalma és az esküdtbíróság hivatalos jelentése szerint az állítólagos szabálytalanság panasz vagy felszólalás tárgyát nem is képezte. Különben is a Bp. 367. §. utolsó bekezdése értelmében az esküdtek a szavazás lefolyását kötelesek titokban tartani. (905 máj. 3. 4234.) Grill-féle Döntvénytár. XIII. 12