Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 13. 1906 (Budapest, 1908)

A Curia bíráskodása képviselőválasfctási ügyekben. 5 semmi jelentőséggel nem bírnak, vagy vétenek azoknak valamelyike ellen, amely esetben azonban azokat, mint önálló érvénytelenségi okokat kellett volna a kérelmezőknek felsorolni, amit azonban nem tettek. így különösen a szavazás sorrendjére vonatkozó sérelmeiket, amelyek az 1899. évi XV. t.-cz. 3. §. 21. pontja alá lennének vonhatók, ha az itt feltételezett tényállás bizony ittatnék; erre a pontra azonban a kérvényezők nem is hivatkoztak. Különösen ki kell itt emelni, hogy a kérvényezők a felpanaszolt rendellenes elhelyezkedésből kifolyónak állított visszaélés tekintetében, egyetlen választót sem neveznek meg, akire nézve akár a vesztegetés, akár más az 1899. évi XV. t.-cz. 3. §. valamely pontjába ütköző visszaélés elkövettetett volna; hanem egész általánoságban a szükségképpen megkívántató concrét megjelölés nélkül hozzák fel állításaikat, amelyek figyelembe már ebből az okból sem vehetők. Kérvényezőknek az a különösen hangsúlyozott panaszuk sem esik a többször idézett törvény 3. §. 16. pontja, illetve a 154. §. alá, mely szerint a választási elnök a képviselő pártjabelinek több szabad járás-kelési jegyet adott ki, mint az ellenpártbelieknek. A 154. §. ugyanis a bizalmi férfiakat rendeli egyenlő számban alkalmazni; ezek a bizalmi férfiak meghatározott hivatalos feladatok teljesítése czéljából neveztetnek ki és pedig már a választás kezdetén és csak bizonyos esetekben annak további folyamán; ezen feladatuktüzetesen kifejezendő és valamint a bizalmi férfiak ily minőségéhez külön igazolvány kiadása nem kívántatik meg, ugy a szabad járáskelési és előre meg nem határozható tekintetekből kiadott igazolványok magukban annak birtokosát a törvényben emiitett bizalmi férfiúvá még nem avatja fel. Azt pedig, hogy a szorosan vett s a törvényben megemlített bizalmi férfiak tekintetében a választási elnök a törvényt megszegte volna és különösen oly czélzattal, hogy a választás eredményét meghamisítsa: a kérvényezők sehol sem mondják. Kérvényezők az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 74. §. rendelkezéséből kiindulva támadják a választási elnök intézkedését a választásnál alkalmazott katonai kordont s a községek szavazóinak nem pártok szerint elkülönítve történt szavaztatását illetőleg. Az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 67. §-a szerint a választási elnök rendelkezik a rend fenntartására kirendelt rendőri közegekkel és a fegyveres erővel; minthogy pedig a katonai kordon felállításával tett intézkedése nem mutatkozik egyik pártra nézve kedvezőbbnek a másikénál, ellenkezőleg annál mindkét párt érdeke egyenlően vétetett a választási elnök által figyelembe és tekintve, hogy a szavazás rendjére vonatkozóan felhozott panasz csak az 1899. évi XV. t.-cz. 3. §. 21. pontjával kapcsolatban képezhetné megbirálás tárgyát, amelyre azonban a kérvényezők nem is hivatkoznak; de külömben is a kérvényben felhozott barkaszói és csomonyai esetek a választási elnök meghatalmazottjának állítása szerint a K. T. vezetése alatt volt második szavazatszedési küldöttségnél történtek, a mit a kérvényezők képviselője tagadásba nem vett: ezeknél fogva a most szóban