Grecsák Károly - Gyomai Zsigmond (szerk.): Grill-féle döntvénytár 13. 1906 (Budapest, 1908)

6 Közjog- és közigazgatás. levő esetek a választási elnök eljárása ellen alapos sérelemként fel nem hozhatók. Előadták továbbá a kérvényezők, hogy a választási elnök az 1874. évi XXXIII. t.-cz. 74. §. rendelete ellenére megtűrte, hogy a választási helyiségekben oly személyek tartózkodtak, kiknek ottlétét a törvény tiltja, ezek azután a választásokra vesztegetés utján jogtalan befolyást gyakoroltak és hogy W. S. orvos a képviselő bizalmi férfia állítólag pénzzel vesztegetett is. Való ugyan, hogy az idézett törvény rendelkezése szerint a szavazó helyiségekben csak a törvényben megnevezett személyek lehetnek jelen; azonban oly netalán előforduló egyes alaki szabálytalanságok, amelyekhez a törvény a választás érvénytelenségét nem köti, s a melyekre nézve ki nem mutatható, sem valamely czélzatos részrehajlás, sem a választás eredményére gyakorolt befolyás figyelembe nem vehetők; amint önkényt érthetőleg nem róható a választási elnök terhére, a W.-féle állított vesztegetési eset sem. A kérvényben foglalt az a panasz, hogy a tettenért vesztegetőket G. F. csendőrparancsnok őrizet alá vévén, azokat a választási elnök szabadlábra helyeztette, szintén nem volt figyelembe vehető, mert mig egyrészt, a választás szabadságának s a rendnek fenntartása az elnök kötelessége s ez irányban való eljárását saját legjobb belátása szerint intézi, másrészt a letartóztatás iránti intézkedés a választási elnök feladatához nem tartozik. Ennélfogva a kir. Curia ugy találta, hogy a kérvényezők által a kérvényben s a tárgyaláson szóbelileg kérvényükkel egyezőleg tény, ez valóság esetén sem volnának alkalmasak annak megállapítására, hogy a választási elnök a választás szabadsága s a rend' fenntartása érdekében reá rótt köteleségeket oly módon, illetőleg azon czélzattal megszegte volna, hogy a választás eredményét a képviselő javára meghamisítsa s ezért a kérvény, mint a mely nem nyújt' elegendő alapot a vizsgálat elrendelésére, el volt utasítandó. Ebből folyólag az 1899. évi XV. t.-cz. 129. §-a értelmében a kérvényezőket egyetemleg el kellett marasztalni azon költségek megfizetésében, melyek a megtámadott képviselő és választási elnök meghatalmazottja részére munkájuk és előadásuk értékéhez mérten megállapíttatik. (1905. április 27. 135. sz.) 3. Az 1899. évi XV. t.-cz. 28. §-a csak a 3. §. 25 és 27. pontjai esetében alkalmazható. Már pedig ugy a 25., mint a 27. pont önálló érvénytelenségi tényt határoz meg; következésképen a 4. §. szerint a 3. §. 2, 3, 4, 6, 9, 10 és 11. pontjai alapján netán helyt fogható leés hozzászámitás sem önállóan, sem kapcsolatban nem szolgálhat az ellenjelölt többségének megállapításához törvényszerű adatul. (1899: XV. t.-cz. 3. §. 25 és 27. p. 4, 28. §§.) C: A kérvénynek az 1899. évi XV. t.-cz. 28. §-ára alapított részét elutasítja, annak többi részére pedig az eljárást megszünteti. Indokok: Kérvényezők a tárgyaláson szóval is előterjesz-