Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

Ó20 Végrehajtás ingatlanokra. 163. §. 1874. évi június havában történt eladása után pár év múlva s ekként mindenesetre a végrehajtató javára bekebelezett alapzálogjog alapjául szolgáló s az 1882-ik vagy az 1883-ik évben kelt kötelezvény kiállítása előtti időben Amerikába kivándorolt és ott meg is halt s ennek ellenére ez a kötelezvény az LJng vármegyében fekvő Mocsár községben állíttatott ki; s ebből a körülményből, valamint abból, hogy ugyancsak a nevezett tanuk vallomása szerint a végrehajtást szenvedőnek a helyszínén: Ruszkóczon lakó Márkus nevü fivérével a végrehajtató sógorságban van és hogy a végrehajtató Ruszkóczon s sógoránál megfordult: okszerűen megállapítható, hogy a kérdéses zálogjog szerzésénél a végrehajtató nem járt el jóhiszeműen. (1905 május 26. 5532/1904. sz. a.) 1642. Az 1881: LX. t.-cz. 149. §-a csak azokat a tartozékokat jelöli meg a kikiáltási áron elárverezetteknek, a melyek az ingatlantól állaguk sérelme, vagy nevezetes értékcsökkenés nélkül el nem választhatók, nincs megállapítva arra nézve a tényállás, hogy az A) alatti zálogolási jegyzőkönyv tartalma szerint talpra épített, fa oldalú, zsindelylyel fedett magtárak és csűr állaguk sérelme vagy nevezetes értékcsökkenés nélkül az ingatlantól elválaszthatók volnának. (Curia 1905 október 4. G. 144. sz. a.) 1C43. A végrehajtató az adóssal hasonnevű személy ingatlanaira követelése erejéig végrehajtási zálogjogot kebeleztetett be. A tulajdonos által folyamatba tett törlési per költségeiben a végrehajtató marasztaltatott, mert a telekkönyvi tulajdonos nem szorítható arra, hogy a végrehajtatót peren kívül törlésre szólítsa fel; hanem a végrehajtás alá vont ingatlan szabaddá tételéért egyenesen perrel föllépni jogosult, s mert az a köteles gondosság, melyet ügyei ellátásánál mindenki kifejteni köteles, a végrehajtató féltől is megköveteli, hogy győződjék meg arról, miképp a végrehajtás alá vonandó ingatlanok valóban a végrehajtást szenvedő tulajdonát képezik. (Curia 1905 január 13. 9252/904. sz. a.) 1644. A végrehajtó a nem a járásbiróság székhelyére kitűzött, nem hivatalból foganatositandó árverésen nem jelent meg, mert sem a végrehajtató, sem a csatlakozottak az árverés megtartásáról előzetesen nem értesítették. Minthogy az 1881: LX. t.-cz. 105. és 169. §-ából következik, hogy az árverés meg- vagy meg nem tartása az erre jogosultak részéről az árverés színhelyén és annak határidejében is előterjeszthető, a végrehajtó tehát szabálytalanul járt el, midőn az árverés sznihelyén meg nem jelent, következésképp azokat a tényleges kiadásokat, a melyek ezen mulasztásának következményeképp felmerültek, megfizetni köteles. (Budapesti kir. tábla 1905. április 13. 2725/905- sz- a-)