Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

A végrehajtási eljárás. 621 1646. Az árverési eljárásnak hivatalból való megsemmisitésére a biróság hivatva még abban az esetben sincs, ha nyilvánvaló, hogy a kiküldött a 179. §. c—g) pontjainak valamelyike ellen vétett, vagy hogy az eljárás az idézett §. a), b) pontjainak valamelyikébe ütközik. A budapesti k i r. Ítélőtábla: Az 1881 : LX. t.-cz. 34., 35., 178. és 179. §§-ainak kapcsolatos rendelkezéséből és abból, hogy az eljárás megserrimitésére az előterjesztés mint jogorvoslat vehető igénybe, nyilván következik, hogy a biróság az eljárásnak hivatalból való megvizsgálásába nem bocsájtkozhatik és annak hivatalból való megsemmisitésére hivatva még abban az esetben sincs, ha nyilvánvaló, hogy a kiküldött a 179. §. c—g) pontjainak valamelyike ellen vétett, vagy hogy az eljárás az idézett §. a), b) pontjainak valamelyikéhe ütközik. (1905. október 4-én, 8436. sz. a.) 182. §. 1647. Az árverési vevő azon az alapon, hogy az árverési feltételek szerint az ingatlan haszna a vevőt az árverés napjától kezdve illeti, nem tarthat jogot az árverés napjától egyes napokra kiszámítható bérösszegre, hanem csak az árverés után esedékessé vált negyedévi bérrészletre, arra való tekintet nélkül, mennyit tett az előző bérrészlet és ki volt-e az fizetve vagy nem. (Curia 1905 április 19. G. 715/1904. sz. a.) 1648. Az 1881: LX. t.-cz. 182. §-a szerint abban az esetben, ha az elárverezett ingatlan haszonbérbe van adva, a lakásbérlők a használati jogot, ha csak az árverési feltételekben más nem foglaltatik, a helyi szokásnak megfelelő, ilyennek nem létében három hónapi felmondásra átbocsátani tartoznak s az árverési vevőt csupán az a bérösszeg illeti, mely az árverés után esedékes, ilyennek pedig, miután a bérleti idő negyedévenkénti szakok szerint és nem napokra számíttatik, a negyedév első napján már esedékes volt negyedévi bérrészlet nem tekinthető, mert az ingatlan, ennek a részletnek esedékessége után a bérnegyed második napján árvereztetett el. (Curia 1905 április 19. G. 715/1904. sz. a.) 1649. A mezőgazdasági birtokon épitett magtárak és csűr még akkor is, ha ezek csak a földön fekvő gerenda alapzattal birnak, a mezőgazdasági birtok tartozékai, a miért is az ingatlan árverési vevője ezen tartozékoknak ingók módjára történt lefoglalása esetén jogositva van igényperrel élni, s ha a foglaltatóknak a fenforgó körülményekből tudomással kellett birniok, hogy a lefoglalt dologra harmadik személyeknek, jelesül a jelzálogos hitelezőknek lehetnek vagy vannak erősebb jogai, ugy ők, mint rosszhiszemű foglaltatok az igényper költségeiben is elmarasztalandók. (Curia 1905 október 4. G. 144. sz. a.)