Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

A végrehajtási eljárás. 619 163- §• 1640. Haszonélvezettel terhelt ingatlannak önkéntes árverésen való eladása a haszonélvezetre jogositott bejegyzésének kimutatása nélkül el nem rendelhető. A győri kir. ítélőtábla: Az ingatlanra bekebelezett haszonélvezeti jog az anyagi jog szabályai szerint olyan szolgalmi jog, a melyből folyólag a tulajdonos tűrni tartozik, hogy a haszonélvezetre jogositott az ingatlant a tulajdonos kizárásával természetben használhassa. A haszonélvezeti jognak ezen jogi természetéből tehát következik, hogy a tulajdonos az ingatlant birói kényszer nélkül csak a haszonélvezetre jogositott beleegyezésével idegenítheti el oly módon, a mely által ez utóbbi az ingatlannak természetben való haszonélvezetétől elesnék. Az önkénytes árverésen való eladás a végrehajtási törvény 204., 205. és 163. §-aira való tekintettel az ingatlan birói kényszer nélkül való elidegenítésének olyan módját képezi, a mely a haszonélvezetre jogosítottat a természetben való haszonélvezettől megfosztaná, kétségtelen tehát, hogy haszonélvezettel terhelt ingatlannak önkéntes árverésen való eladása a haszonélvezetre jogositott beleegyezésének kimutatása nélkül el nem rendelhető és pedig annyival kevésbbé, mert az 1881: LX. t.-cz. 204. és következő szakaszaiban a 163. §. alkalmazására nézve parancsoló rendelkezés különben sem foglaltatik. A német-ujvári 134., 151., 284., 288. sz. telekjegyzőkönyvben foglalt ingatlanokat 1901. évi 3094. sz. a. H. J. és neje D. T. javára a holtiglani haszonélvezeti jog terheli. Minthogy az önkéntes árverést kérő tulajdonosok azt, hogy a haszonélvezetre jogosítottak a kérelemhez hozzájárultak, ki nem mutatták, sőt ezeknek felfolyamodásából az ellenkező következik: a kérelmet az elsőbirói határozat megváltoztatásával, a fentebb kifejtett indokok alapján elutasítani kellett. A kir. Curia: A felfolyamodás visszautasittatik. (1905 április 14. 1175/1905. P. sz. a.) 1641. A Curia 55. számú döntvénye értelmében a telekkönyvön kívüli tulajdonos megindíthatja a vht. tv. 168. §-a alapján a végrehajtás-megszüntetési keresetet; a keresetnek azonban csak akkor lesz hely adható, ha a végrehajtatónak tudomása volt arról, hogy az ingatlan nem képezi adósának tulajdonát és igy rosszhiszemüleg járt el a zálogjog megszerzésénél. A kir. Curia: A másodbiróság Ítéletének megváltoztatásával az elsőbiróság ítélete hagyatik helyben. Annak előrebocsátásával, hogy, a mint azt a másodbiróság ítéletének indokaiban helyesen kifejtette, de a mint azt a kir. Curia 55. p. sz. döntvényében már elvileg is kijelentette, felperestől a kereshetőségi jog meg nem tagadható a miatt, hogy a keresetlevél beadásakor a kérdéses ingatlant csakis nyilvánkönyvön kivül tulajdonosként bírta: a másodbiróság ítéletének megváltoztatásával az elsőbíróság Ítélete hagyatott helyben azért, mert Sch. S. és M. J. tanuk vallomásai szerint a végrehajtást szenvedő a kérdéses ingatlannak