Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

A végrehajtási eljárás. 613 1613. Az örökös hitelezője, a mint ezt az ingatlanra nézve a tlkvi rdt. 74. §-a kifejezetten megengedi, adósának az örökhagyó után maradi ingó vagyonából járó örökségi jutalékára is már az örökség megnyíltával szerezhet végrehajtási zálogjogot, azonban az ekkép szerzett zálogjog az örökösöknek a hagyatéki vagyon megosztására vonatkozó jogait és az örökhagyó özvegyét illető haszonélvezeti jo­gát nem érintheti; az örökös ellen vezetett végrehajtásban a hagya­téki ingóságok az özvegy igénykeresete alapján foglalás alól felol­dandók ugyan, azonban a foglaltató hitelező végrehajtási zálogjoga továbbra is joghatályban fentartandó azzal a korlátozással, hogy az ingóságokra az árverés csakis a hagyatéki vagyon átadása után és ennek eredményéhez képest és az özvegyi haszonélvezeti jog meg­szűnése után kérhető. (Curia 1905 márczius 17. G. 602/1904. sz. a.) 1614. A tulajdonos még azért, hogy ingatlanára végrehajtási zárlat foganatosittatik, az ingatlanra és ennek terményeire vonatkozó tulajdonjogát el nem veszti, csupán azok feletti rendelkezési joga korlátoztatik. Ebből következik, hogy a tulajdonos hitelezői ugy in­gatlanaira, mint ezek elválasztott terményeire és pedig utóbbiakra mint ingókra, a zárlat foganatosítása után és hatályban léte alatt is foganatosíthatnak végrehajtást, továbbá, hogy a zárgondnok, a ki az ingatlanok kezelésével megbízottat, nemcsak a zárlatot foganato­síttató és a jövedelmekre az 1881 : LX. t.-cz. 212. §-a értelmében igénynyel birók javára, hanem az összes hitelezők, tehát azoknak érdekében is köteles az ingatlanok terményeit és jövedelmeit meg­őrizni, a kik erre más végrehajtással szereztek zálogjogot s a meny­nyiben a végrehajtás nem szabályszerűen foganatosíttatott, annak megbirálása igényper uton el nem bírálható. Hogy pedig a zárgond­nok kezeihez befolyt kielégítési alapból a hitelezők közül kik nyer­hetnek és mily sorrendben kielégítést, az elsőbbségi, illetve sorrendi tárgyalás útjára tartozik, ez a körülmény és a zárgondnok hivatása kizárja, hogy a zárgondnok a hitelezők egyikének érdekében bárme­lyik más foglaltató hitelező ellen igénykeresettel felléphessen. (Curia 1905 november 17. I. G. 251. sz. a.) 1615. Ha a lefoglalt ingók a foglalás után más járásbíróság te­rületére vitettek át s a végrehajtási eljárás folytatása czéljából az iratok a hitelező kérelmére ezen járásbírósághoz tétettek át, ugy az igényper elbírálására is azon bíróság illetékes, a melyhez az iratok áttétettek. (Curia 1905 szeptember 22. H. 23/1905. sz. a.) 1616. Az 1881 : LX. t.-cz. 98. §-a azt a kivételt állapítja meg, hogy a végrehajtató, habár az igényperben pervesztes is, az általá­nos szabálytól eltérőleg nem marasztalandó a perköltségben, ha a fenforgó körülményekből jóhiszemüleg azt vélelmezhette, hogy a le­foglalt tárgyak a végrehajtást szenvedő tulajdonai. De ha ennek az egy kivételnek esete fenforog is, az nem zárja ki a perköltségre vonatkozó általános szabálynak, jelesül, a S. E.

Next

/
Thumbnails
Contents