Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

612 Végreh. készpénzbeli követelések behajtására. 92—100. §§. zik az örökösödés utján átháramló jogok közé, hanem épen az örök­lési jogot megtámadó jogok közé, ha tehát a vételi jog több örökös­társra osztatlanul közösen szállott át, s ebben a végrehajtást szen­vedő özvegynek semmi örökrésze nincs, egy örököstárs is jogosítva van a többi örököstárs meghatalmazása nélkül is annak kimutatása mellett, hogv a lefoglalt vételi jog a végrehajtást szenvedettet még részben sem illeti, nemcsak a maga jutalékára, hanem a lefoglalt egész közös osztatlan dologra nézve a végrehajtás alól felmentést kö­vetelni, vagyis igénykeresetet indítani. (Curia 1905 márczius 22. 1. G. 630/1904. Azonos G. 746/1904. sz. a.) 1G10. A vevő az eladótól még tényleg át nem vett árura veze­tett végrehajtás esetében a vétel tárgyát képező árunak a végrehaj­tás alól feloldása iránt igénykeresettel nem élhet. (Curia 1905 június 17. G. 55. sz. a.) 1611. Az igényper oly igényre is alapitható, mely a foglalás kö­vetkeztében keletkezik. A végrendelkező javairól és jogairól szaba­don rendelkezhetik ; ebbeli rendelkezéseiben csakis a törvényes osz­tályrészre jogosítottak igényeivel van korlátozva, de a mely eset, hogy jelenleg fenforogna, megállapítva nincsen, s a végrendelkező az örökös vagy hagyományos netáni hitelezőinek érdekét figyelembe venni nem tartozik; következéskép a jelen esetben a végrendelkező által a végrehajtást szenvedő haszonélvezete tekintetében tett kor­látozások ennek hitelezőivel szemben is joghatályosak és érvényük­ben fentartandók, és a hitelezők kijátszására irányulóknak nem tekinthetők. Felperesek kereseti joga szintén a szóban forgó végrendeleti intézkedésén alapul, mely szerint, ha a haszonélvezet lefoglaltatik, azt a végrehajtást szenvedő a felperesek javára elveszti; tehát a fog­lalás pillanatában felperesek a haszonélvezeti jogot megszerezték, és kereseti jogukat nem érinti az a körülmény, hogy a foglalás feloldása után a végrehajtást szenvedő haszonélvezeti joga újra feléled, mert ez felperesekkel szemben a múltra nézve ki nem hat, s mig a fogla­lás alól a haszonélvezet bíróilag fel nem oldatik, addig a haszonélve­zet őket illeti. (Curia 1905 február 23. T. G. 565/1904. sz. a.) 1612. Idegen vagyont zár alá venni másnak a tartozásáért az anyagi jogszabály szerint nem lehet; azzal szemben pedig, hogy az illető takarékpénztári betét az igényperrel fellépő felperes tulajdo­nának megállapittatott, az a kérdés, hogy a foglaltató takarékpénztár a betétre szerzett-e olyan jogot, mely őt feljogosítaná arra, hogy abból a végrehajtást szenvedő tartozására nézve kielégítést szerez­hessen, az igényper keretébe nem tartozik. (Curia 1905 márczius 1. G. 573/1904- sz. a.)

Next

/
Thumbnails
Contents