Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

A végrehajtási eljárás. 611 egy tekintet alá a tárgyalás elhalasztásval, mely utóbbihoz az 1881. évi LX. t.-ez. 97. §-a szerint a felek beleegyezése szükséges. Ezek szerint az adott esetben a végrehajtási törvénynek 95., illetve 97. §§-ai rendelkezésének megsértéséről szó sem lehet; az pedig, hogy a felebbezési bíróság a bizonyítás felvételére az 1881: LX. t.-cz. 95. §-a ellenére 15 napnál hosszabb határidőt tűzött ki, belső ügykezelésre vonatkozván, lényeges jogszabálysértést nem képez. (1905 október 3. I. G. 143. sz. a.) 1608. A ki közvetlenül a végrehajtás előtt, eladta az időközben lefoglalt ingókat az igényperre, kereshetőségi joga elismertetett, mert a továbbeladásból folyó felelősségénél és szavatosságánál fogva jogi érdeke, hogy az ingók a zár alól feloldassanak. A k i r. Curia: Igaz ugyan, hogy a felebbezési bíróság ítéleti tényállásában az van megállapítva, hogy az igénykereset beadása idejében a végrehajtási jegyzőkönyv 1. és 2. t. a. összeirt sertések nem az elsőrendű felperes, hanem O. János tulajdonai volta, de a felebbezési bíróság ítéleti tényállásában az is meg van állapítva, hogy elsőrendű felperes ezeket a bírói zár alá vett sertéseket a foglalást megelőzően egy órával a végrehajtást szenvedettől megvette, ezek vételárát kifizette, utóbb pedig a sertéseket O. Jánosnak tovább eladta. Ily körülmények, között minthogy a felebbezési bíróság ítéletének indokai szerint az igényelt sertések a végrehajtás foganatosítása alkalmával az elsőrendű felperes tulajdonai voltak, s mint ilyenek vétettek birói zár alá, nyilvánvaló elsőrőendü felperesnek a sertések tovább eladásából származó felelősségénél és szavatosságánál fc gva az a jogi érdeke, hogy a lefoglalt és általa tovább eladott sertések a birói zár alól feloldassanak, minélfogva elsőrendű felperes ezen érdekének érvényesítésétől ez nem zárható; helyes tehát a felebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy elsőrendű felperes a lefoglalt ingóknak a birói zár alól való feloldására kereshetőségi joggal bír és megfelel az anyagi jognak a felebbezési bíróságnak az a döntése, hogy a lefoglalt sertéseket a birói zár alól feloldotta. (1905 május 23. G. 807/1904. sz. a.) 1609. Egy örököstárs is jogosítva van nem csak a maga jutalékára, hanem a lefoglalt egész közös osztatlan dologra nézve a végrehajtás alól felmentést igénykereset utján követelni. Az igényper tárgya annak a jogkérdésnek a végrehajtatóvál szemben való eldöntése, vájjon az igénylőnek van-e a lefoglalt dologhoz olyan joga, amely anyagi tartalmánál fogva jogilag alkalmas meggátolni azt, hogy az a dolog a végrehajtató követelésének kielégítésére fordittassék. A fenforgó esetben a végrehajtás nem valamely örököstárs, hanem az örökhagyó özvegye elen foganatosíttatott, a kinek esetleges özvegyi haszonélvezeti vagy közszerzeményi joga nem tarto39*