Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

A végrehajtási eljárás. 597 a harmadbirósági megváltoztató ítélet alapján a visszvégrehajtás elrendelésének esete áll be, a visszvégrehajtást nem az engedményes, hanem felperes ellen kell elrendelni, s igy azon kérdés eldöntésénél, hogy a marasztalt fél visszvégrehajtási igénye veszélyeztetve van-e, nem az engedményes, hanem a végrehajtató vagyoni viszonyai a mérvadók. — A végrehajtási törvény 42. §-a alapján szükséges eljárás költségeinek megtéritését a végrehajtást szenvedő nem kérheti, bár kérelme sikerre vezetett. (Bpesti tábla 1905 január 25. 9513— 1904. sz. a.) 1568. Tartás, élelmezés, életjáradék, nyugdij és ehhez hasonló természetű követelések iránt inditott perekben az 1893: XVIII. t.-cz. 117. §. 5. pontja alapján végrehajthatónak kimondott Ítélet, vagy az 1881: LIX. t.-cz. 48. §-a értelmében végrehajtható két egybehangzó Ítélet alapján kért vagy elrendelt végrehajtás esetében az 1893: XVIII. t.-cz. 117. §. 5. pontjának korlátai között, vagyis a kereset beadását megelőző félévre hátralévő, s a per folyama alatt lejárt részletekre nézve a végrehajtási törvény 42. §-a alkalmazást nem nyerhet. A tartás, élelmezés és életjáradék, valamint az ezekkel egy tekintet alá eső nyugdij és más hasontermészetü igények czimén támasztott és megítélt követelések a jogosult eltartására, megélhetésének biztosítására szolgálnak, miért is az ily követelések behajtása a jogosultra rendszerint sürgősen szükséges. Az ilyen követelések behajtásának sürgős voltát elismeri maga a törvény s az 1893: XVIII. t.-cz. 117. §-ának 5. pontja épen erre a sürgős szükségre való tekintettel rendelkezik akként, hogy az ily ügyekben hozott elsőbirósági ítéletek tekintet nélkül a felebbezésre végrehajthatók. Ezek szerint a törvény perjogilag biztosította a jogosult emiitett természetű követelésének a sürgős behajtását és a törvény által biztosított ennek a kedvezménynek az érvényesülését hiúsítaná meg, ha az 1881: LX. t.-cz. 42. §-a az ily ítéletek alapján kérhető végrehajtás esetén is alkalmaztatnék. A most idézett szakasznak a czélja egyébként a végrehajtást szenvedő veszélyeztetett esetleges igényének a biztosítása mellett végrehajtató végreh.-i jogának biztosítás nyújtásához kötött megszorítása; minth. azonban az emiitett esetekben a jogosult az esetek túlnyomó részében teljesen vagyontalan s ez okból biztosíték nyújtására képtelen: az 1881: LX. t.-cz. 42. §-ának alkalmazása egyértelmű volna a jogosult végrehajtási jogának felfüggesztésével, minek folytán a törvény által biztosítani kivánt czélon tul menne s a marasztalási összeg birói letétbe helyezésével a jogosult megélhetése koczkára tétetnék. A törvény (1893: XVIII. t.-cz. 127. §-ának 5. pontja) azonban a végrehajthatóságot nem terjeszti ki bármily régi időről háralévő összegre, hanem nyilván abból kiindulva, hogy addig is, a míg az Ítélet jogerős leend, á megélhetés legyen a jogosult részére biztosítva, korlátot állit fel és csupán a kereset beadását megelőző félév-