Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)
504 Polgári perrendtartás. iránti perben első sorban az a kérdés képezi elbirálás tárgyát, hogy van-e felperesnek követelése s ha igen, mily összegű követelése van alperes ellen? ugyané kérdés döntendő el a követelés megfizetése iránt indított perben is. Jogszabály az, hogy egy és ugyanaz a jogkérdés — mint a milyen a követelés megítélésének kérdése — két különböző keresettel nem érvényesíthető. Ebből folyik, hogy a felperesnek ugyan jogában állott volna követelése alapján az illetékes bíróság előtt egy keresettel a megtartási jogának érvényesítése s egyúttal alperes fizetésben való marasztalása iránt a pert indítani, de ha már egyszer követelése alapján csak megtartási jog gyakorlása iránt indított pert, ezzel egy időben, de ettől függetlenül más keresettel, más bíróság előtt követelésének megfizetése iránt pert nem indíthat, hanem csupán az a joga marad, hogy a mennyiben követelése a megtartási jog tárgyának értékesítése után kiegyenlítést nem nyert, a megtartási jog gyakorlása tárgyában hozott és követelését megállapító ítéletre való hivatkozással, követeléséből ki nem egyenlített résznek megfizetése iránt indíthat az illetékes bíróság előtt keresetet. Minthogy pedig felperes a jelen kereset a megtartási jog kérdésének lebonyolítása előtt nem is erre, hanem követelésének megállapítására irányul és csak ezen alapon kéri alperes marasztalását, tehát ugyanazon jogi kérdésnek két különböző bíróság előtt két külön kereset utján való megoldását czélozza: felperest keresetével elutastani kellett. A k i r. C u r i a: Helybenhagyta. (1905 márczius 17. 887/1904.) Megállapítási kereset. 1260. A S. E. 16. §-a értelmében megállapítási keresetnek helye van, ha valamely jogviszony létezésének vagy nem létezésének megállapilása a felperes jogviszonyának biztosítására alperessel szemben szükségesnek mutatkozik. — Az hogy a megállapítási keresetnek ezek az előfeltételei fenforognak-e s igy az hogy megállapítási keresetnek van-e helye, hivatalból vizsgálandó. — A jogviszony megállapításának, a felperes jogviszonyainak biztosítására nincs szükség akkor, ha felperes a jogviszonyból folyólag más teljesítésre indíthat pert, ellenben ha felperest az alperes tartja a teljesítésre kötelezettnek, felperesnek jogérdeke, illetőleg joga nem az, hogy előbb ö indítson pert a kötelezettség fenn nem állásának kimondása iránt, hanem a vélt kötelezettséget jogfentartással teljesítheti, vagy a teljesítés tárgyát bírói letétbe helyezheti, sőt vélt igazának érzetében egyáltalában nem teljesítve, alperesnek a teljesítés iránti keresetét bevárja. (Curia 1905 szeptember 13. G. 359.) 1261. Az állandóan követett birói gyakorlat szerint, valamely jogviszony létezésének vagy nem létezésének elismerését mindenki, a ki erre nézve jogi érdekeltségét igazolja, önálló praejudiciális keresettel a rendes eljárásban is szorgalmazhatja abban az esetben, ha ezt jogainak biztosítása szükségessé teszi. A ki r. ítélőtábla: Előrebocsátásával annak, hogy a 1903:
