Vavrik Béla (szerk.): Grill-féle döntvénytár 12. 1905 (Budapest, 1907)

490 Polgári perrendtartás. ben legfelsőbb közigazgatási hatóság tette felülbirálat és határozat tárgyává; ennélfogva az 1869: IV. t.-cz. 19. §. második bekezdésének esete, á mikor a rendeletek törvényessége felett egyes jogesetekben a biró ítélhet, fenn nem forog. Ezek szerint a felebbezési bíróság akkor, a mikor a kereskedelmi miniszternek saját hatáskörén belül hozott határozatában megnyilvánult jogi felfogást és az abban foglalt rendelkezést Ítélkezése tárgyává tette és annak folyományaként felperesnek kereseti követelését részben is megítélte, megsértette az 1869: IV. t.-cz. 1. §-ában foglalt azt az anyagi jogszabályt, mely szerint sem a közigazgatási, sem a birói hatóságok egymás hatáskörébe nem avatkozhatnak; ugyanazért alperes felülvizsgálati kérelmének a sommás eljárási törvény 185. §. a) pontja alapján helyet adni s figyelemmel arra, hogy a felebbezési bíróság által megállapított s meg nem támadott tényállás szerint, felperes az egri ipartestületnek a kereskedelemügyi m. kir. miniszter által érintetlenül hagyott, következésképen jogerős határozatával hivatali állásától még 1903.. év folyamán elmozdittatott és igy felperes hivatali javadalmazásának 1904. évi április—július hónapokra eső részét egyáltalán nem igényelheti: a felebbezési bíróság ítéletének részben megváltozásával, felperest keresetével elutasítani kellett. (Budapesti tábla 1905 június 8. G. 111.) 1221. Ha a közigazgatási hatóság a végkielégítés kérdését végérvényesen elbírálta, a fizetés iránti kereset kétségtelenül a bíróság hatáskörébe tartozik. A kir. tábla: Annak a kérdésnek az eldöntése, hogy valamely törvényhatósági tisztviselő részére végérvényesen megállapított nyugdíjnak, a vagy egyéb más ellátási díjnak a fizetésére kötelezhető-e vagy sem ? a törv.-hatóság, kétségtelenül a bíróságok hatáskörébe tartozik: minthogy azonban az alp. azt is felhozta védelemként, hogy a néhai K. K. részére végkielégítésként megállapított 4000 korona nem az arra hivatott törv.-hatósági bizottság által lett megállapítva: első sorban azt kellett eldönteni, hogy az elhalt szolgabírónak végkielégítéséhez való igénye végérvényesen megállapítottnak tekinthető-e vagy sem? Az 1886. évi XXI. t.-cz. 47. §-ának i) pontja szerint a törv.hatósági bizottság közgyűlésének hatáskörébe van utalva a törv.hatósági tisztviselők végkielégítése és nyugdíjazása, következésképen a felp. azt tartozott volna igazolni, hogy férje részére Árvavármegye törv.-hatósági bizottsága végkielégítésként megállapította a keresetbe vett 4000 koronát. Ezt a döntő körülményt azonban a felp. nem volt képes beigazolni, illetve a 2. :/. alatt becsatolt jegyzőkönyvi kivonat annak igazolására bizonyítékul el nem fogadható; mert a megyebizottsági közgyűlés a 2. :/. alatti tartalma szerint csak azon módozatot állapította meg, a mely szerint a nyugdijintézeti választmány által felp. férje részére végkielégítésül megállapított összeg kiutalványozható lenne, ellenben már mint befejezett dolgot tekintette azt, hogy a vég-